631. Országos kampány a gazdátlan kutyák megmentésére
A kutyák száma óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót hazánkban. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sokezer négylábú kerül az utcára.
A kutyák száma óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót hazánkban. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sokezer négylábú kerül az utcára.
A legtöbb gyík vedlése mérettől, kortól és körülményektől függően napokig eltarthat. Külön vedlenek a mellső és hátsó végtagok, a fej, a törzs és a farok.
Természetvédelmi szempontból, a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatos egyik legérzékenyebb kérdés a szélerőmű farmok elhelyezése.
A márványsügér (Astronotus Ocellatus) meglehetősen nagyra növő halfaj, ezért jobb egyedül, illetve csak saját fajtársaival együtt tartani.
A Magyarországon honos kullancsfajokból kutyák esetében két kullancsfaj, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) jelentősége a legnagyobb.
A macskák húgykövessége nagyon bonyolult betegség, amelynek kialakuláshoz számos tényező egyidejű hatása szükséges. Ezek között az ivartalanítás csak az egyik tényező, de e mellett sok más is közrejátszik abban, ha a cicának húgykövei alakulnak ki. Ebből következik az is, hogy ha nem lesz ivartalanítva, ettől még a betegség kialakulásának lehetősége változatlanul meg lesz, így csak ezzel nem lehet ezt megelőzni. Második kérdésére azt tudom válaszolni, hogy egy lakásban, bérházban egy nem ivartalanított macskával nehéz együtt élni, ezért mindenképpen ajánlott az ivaratalanítása. Egyébként nagyon sok húgyköves macska él minden gond nélkül, természetesen megfelelő diéta és bizonyos szabályok betartása mellett. Az Önök cicája sem a húgykövesség miatt pusztult el (ebben biztos vagyok), hanem a betegség szerencsétlen szövődményei miatt, ami azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy mag a betegség halálos lenne.
A hörcsögbetegségek további nagy csoportját a bőrelváltozások alkotják. Tünetei lehetnek a viszketés miatti vakarózás, valamint a szőr hullása is. Gyakoriak az atkák okozta, erős viszketéssel járó bőrelváltozások. Sokszor találkozhatunk a bőr gombás elváltozásával is. Ilyenkor a szőr foltokban töredezik, illetve hullik ki. Ez a szőrhiányos terület pikkelyszerűen hámlik, és esetenként viszket. A vakarózás miatt másodlagosan gennyes bőrgyulladás is kialakulhat. Kezelésként a szőrhiányos bőrfelület gombaölő szerrel való ecsetelését végezhetjük el. Mivel egyes gombafajok az emberre is átterjedhetnek, csak kesztyűvel nyúljunk a beteg állatokhoz. Mivel az atka és a gombafertőzés tünetei hasonlóak, teljes biztonsággal csak laboratóriumi vizsgálattal lehet elkülöníteni azokat.
Sajnos a túlnőtt fogat bódításban le kell vágni, amit csak rendelőben lehet elvégezni. Ezért el kell vinni állatorvoshoz, így orvosolható a baj.
Nagyon korai a kölyköt már 6 hetes korában elszakítani az anyjától, mert egészséges szocializációja és fejlődése érdekében legalább 8 hetes koráig mellette kellene maradnia! A kutyák helyes táplálásáról, mint ahogy az emberekéről is, szakembercsoportok vitáznak és e téren is számtalan nézet uralkodik. Ezek részletes ismertetése itt túl messzire vezetne, ezért most maradjunk annyiban, hogy két út közül választhat: 1. Kiváló minőségű (és ennek megfelelő árú) kölyökkutyatápot etet. 2. Természetes, nyers táplálék, amely (lehetőleg biopiacon vásárolt) baromfi-, marha-, borjú- vagy juhhúsból és belsőségekből (szív, máj, zuza), tojásból, nyers csontból (pl. darált csirkenyak), zöldségfélékből (pl. sárgarépa, brokkoli, zellergumó), esszenciális zsírsavakból (pl. halolaj kapszula, lenmagolaj), lucerna (porított, vagy tabletta-formában) áll. "Desszertként" húsos csontot (pl. borjúlábszárat), olajos magvakat (pl. napraforgó- vagy tökmag) és gyümölcsöt kaphat. Mindkét esetben elengedhetetlen, hogy a tenyésztőnél kapott eddigi táplálékáról az átállás fokozatosan történjék! Sok kutya nem tudja a laktózt megemészteni, így a tej itatását inkább elhagynám. Probiotikus joghurtot viszont adhat neki. Ami a bundája ápolását illeti, a fürösztés helyett inkább alapos átkefélését javaslom.
Nem vagyok kifejezetten pók szakértő. Legjobb tudomásom szerint Acanthoscurria geniculata estében nem szokott probléma lenni az etetés. Szinte mindent megesznek, amit kapnak. Hím madárpókok az ivarérettség elérése után általában rövid ideig élnek, mégha az étvágyuk jó is (van, hogy egyáltalán nem esznek ilyenkor már). Ahogy a szervezet "öregedik", tartalék energiájukat elhasználják, úgy esik össze a potrohuk mérete. Javaslom egy hozzáértő madárpóktartó felkeresését, akinek tapasztalata van a faj tartásával kapcsolatban.