631. Országos kampány a gazdátlan kutyák megmentésére
A kutyák száma óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót hazánkban. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sokezer négylábú kerül az utcára.
A kutyák száma óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót hazánkban. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sokezer négylábú kerül az utcára.
A legtöbb gyík vedlése mérettől, kortól és körülményektől függően napokig eltarthat. Külön vedlenek a mellső és hátsó végtagok, a fej, a törzs és a farok.
Természetvédelmi szempontból, a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatos egyik legérzékenyebb kérdés a szélerőmű farmok elhelyezése.
A márványsügér (Astronotus Ocellatus) meglehetősen nagyra növő halfaj, ezért jobb egyedül, illetve csak saját fajtársaival együtt tartani.
A Magyarországon honos kullancsfajokból kutyák esetében két kullancsfaj, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) jelentősége a legnagyobb.
Ha a lába fáj, azt orvosolni kell (körmölés, fájdalomcsillapítók stb.), ha anyagforgalmi zavara van (ezt vérvizsgálattal lehet tisztázni), akkor infúzióra is szükség lehet. Jó minőségű takarmány, könnyen emészthető és nagy energiatartalmú mindig legyen előtte.
A hullámospapagáj hangutánzókészsége egyedfüggő, vagyis valóban lehetséges, hogy nem fog megtanulni "beszélni". Ha viszont már néhány szót megtanul, a többi " ragad rá. A beszédre tanítás egyik alapfeltétele, hogy a madár szelíd legyen. Ha már magától ujjra száll, akkor jobban figyel az emberre és könnyebben tanul. A módszere annyiból biztosan megfelelő, hogy egy-két szót gyakoroltat, bár tapasztalatom szerint a papagájok előbb tanulnak meg köszönni(ezt "eseményhez", vagyis a távozáshoz-érkezéshez is tudják kötni), mint a saját nevüket. Tizenegynéhány beszélő madarunk repertoárjában előbbre sorolt a "szia", mint a nevük.
A kisebb vérfoltok akár rendellenes időpontban történő tüzelést, akár komoly egészségügyi problémát (méhgyulladás, hólyaggyulladás, stb) is jelenthetnek (pláne, ha jól értem, és többet iszik a szokásosnál). Feltétlenül gyors kivizsgálást javaslok, hogy idejében észre lehessen venni egy esetleges nagyobb problémát. Ha pedig esetleg nincs baj, legalább megnyugodhatunk!
A jelenlegi, magyar tenyésztői/szaporítói viszonyok között csak úgy, ha egy tapasztalt, állategészségügyben és tenyésztésben egyaránt képzett, - a tenyésztői szervezetektől független és anyagilag nem érdekelt embert visznek magukkal a helyszínre, mint tanácsadót. A beltenyészet látszik a kutya származási lapján, - (feltéve, ha nem lett korrupcióval manipulálva), de ha nem akar származási lapot, akkor ennek a lehetősége kizárt. Az egészséget nem nagyon lehet garantálni, a kölyök megtekintése, letesztelése és a helyszínen az általános állat egészségügyi és higiéniai megfigyelés azonban valamennyire következtetésekre ad alkalmat. Eredetileg a származási lap, szakértő tenyésztő, FCI/MEOE felügyelet és ellenőrzés, oltás, féregtelenítés, chippezés, oltási könyv, állatútlevél, szülők fajtaszemle eredményei jelentenék a garanciát- viszont ez egyrészt pénzbe kerül, másrészt a realitás sokszor ellentmondásokra ad okot.
A teknőst mindenképpen állatorvoshoz kell vinni, aki majd megvizsgálja, valószínűleg kalcium hiánya van, ezért injekciókkal szükséges kezelni. A bolharák és marhaszív nagyon nem megfelelő táplálék az ékszerteknősök számára! Táplálékuk min. 90%-át egész kishalak képezzék, ezen kívül kaphatnak vízicsigát, kevés vízinövényt. A megfelelő kalcium ellátás miatt ez rendkívül fontos.