641. Hatlábú vendégeink, avagy miért volt nálunk mindig teltház Bécsben?
Egy nagy létszámú, lojális, kutyás vendégkör örömmel és rendszeresen látogat olyan kutyás rendezvényeket, konferenciákat, ahová végre házikedvencét is magával viheti.
Egy nagy létszámú, lojális, kutyás vendégkör örömmel és rendszeresen látogat olyan kutyás rendezvényeket, konferenciákat, ahová végre házikedvencét is magával viheti.
2007-hez képest valamelyest nőtt a felderített párok állománya a rétisas (166 párról 189 párra), a parlagi sas (84 párról 88 párra), a kerecsensólyom (128 párról 141 párra) és a vándorsólyom (12 párról 16 párra) esetében.
Akár gyermekkorban, akár felnőttként gondolkodunk a nyúltartás lehetőségein, először is ki kell választanunk melyik fajtával szeretnénk foglalkozni, mit szeretnénk kezdeni állatainkkal.
Manapság egyre többen tartanak vörösfülű ékszerteknőst (Trachemys scripta) házi kedvencként és sajnos, egyre többen betegszenek meg közülük a helytelen táplálás következtében.
Ahhoz, hogy megértsünk egy másik élőlényt, de akár még egy más kor emberét is, két dolgot tehetünk. Az egyik, megpróbáljuk beleképzelni magunkat az ő életébe - azonban ez igen nehéz dolog és szinte lehetetlennek tűnik a beleélés, a másik, hogy megkíséreljük átírni világát a mi fogalmainkra, ebben az estben talán könnyebben érhetünk el eredményt.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.