641. Hatlábú vendégeink, avagy miért volt nálunk mindig teltház Bécsben?
Egy nagy létszámú, lojális, kutyás vendégkör örömmel és rendszeresen látogat olyan kutyás rendezvényeket, konferenciákat, ahová végre házikedvencét is magával viheti.
Egy nagy létszámú, lojális, kutyás vendégkör örömmel és rendszeresen látogat olyan kutyás rendezvényeket, konferenciákat, ahová végre házikedvencét is magával viheti.
2007-hez képest valamelyest nőtt a felderített párok állománya a rétisas (166 párról 189 párra), a parlagi sas (84 párról 88 párra), a kerecsensólyom (128 párról 141 párra) és a vándorsólyom (12 párról 16 párra) esetében.
Akár gyermekkorban, akár felnőttként gondolkodunk a nyúltartás lehetőségein, először is ki kell választanunk melyik fajtával szeretnénk foglalkozni, mit szeretnénk kezdeni állatainkkal.
Manapság egyre többen tartanak vörösfülű ékszerteknőst (Trachemys scripta) házi kedvencként és sajnos, egyre többen betegszenek meg közülük a helytelen táplálás következtében.
Ahhoz, hogy megértsünk egy másik élőlényt, de akár még egy más kor emberét is, két dolgot tehetünk. Az egyik, megpróbáljuk beleképzelni magunkat az ő életébe - azonban ez igen nehéz dolog és szinte lehetetlennek tűnik a beleélés, a másik, hogy megkíséreljük átírni világát a mi fogalmainkra, ebben az estben talán könnyebben érhetünk el eredményt.
A visszatérő külső hallójárat gyulladás egyik leggyakoribb oka az allergiás, atópiás bőrgyulladás. A különféle kórokozók (baktériumok, gombák) túlszaporodása rendszerint másodlagos, amit persze kezelni kell, de ha a háttérok nincs megszüntetve, akkor mindig vissza fog térni. Az allergiavizsgálat valóban hasznos lenne, az ára sajnos valóban magas.
Ha jól olvastam, akkor vérlabor még nem készült... Szükség lenne egy teljes vérképre, szervfunkciós vizsgálatra (máj, vese, emésztőenzimek), valamint egy szerológiai vizsgálatra (FeLV, FIP teszt), és ha lehetséges egy hasi ultrahangos vizsgálatra. Ezen eredmények ismeretében szerintem jobban (objektívebben) lehetne látni mit is érint a betegség, milyen a kórjóslata, és így Önök és az állatorvos kollega is könnyebben tud dönteni a további kezelés(ek) vagy az esetleges elaltatás között... A sárgaság általában máj vagy vérképzőszervi, esetleg autoimmun vagy tumoros eredetű problémára is utalhat.
Kutyát tartani mai modern társadalomban egyben azt is jelenti, hogy egy új költségtényező jelenik meg a család pénzügyeit illetően. Elsősorban minden leendő kutyatulajdonos a kutya esetleges vételi árára gondol ami jelenleg a fajtatiszta kutyák esetében a 40.000,- és az 500.000,- Ft között mozog. Elsősorban az élelem költségivel kell hosszútávon számolni, ami azonban csak egy kiadás a sok közül. A kutyának szüksége van néhány felszerelési és használati tárgyra mint pld. nyakörv, póráz, pihenőhely, etető/itató edény, fésű, kefe, stb. Ehhez hozzá kell még kalkulálni hogy ezek egy része fogyó eszközként nem fog eltartani a kutya egész élete során. Az egészségügyi ellátás; oltások, féregtelenítés, mikrochip, baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvosi ellátás költségei, szintén a kutyatartással együtt járó törvényszerű kiadások. Egy fajtatiszta kutyánál az alacsonyabb árfekvésből, 10-12 év átlagéletkort, 25 kg testsúlyt és a kapcsolódó átlagköltségeket számolva ez azt jelenti, hogy a kutya tartási költsége, egész élete során kb. 1.2 - 1.5 millió Forintba fog kerülni. A veszettség elleni oltás évente, élete végéig kötelező ! Egyszeri költsége 3-4 ezer Ft között változhat.
Sajnos erre a kérdésre látatlanban nem tudok válaszolni és így megoldani sem lehet a problémát, ezért kérem forduljon személyesen állatorvoshoz a cicával, hiszen alapos vizsgálat szükséges, hogy kiderítsék az okát. Több dolog okozhatja, pl. izületi probléma, esetleg valamilyen sérülést szenvedett stb...
A hímivarú állatokat általában később ajánlott tenyésztésbe állítani, mint a nőivarúakat. Ez fajtánként is változhat némileg. Általában a kan kutyákat 2-2,5 éves kor körül vesznek tenyésztésbe, a szukák esetében 1,5 éves korban már szóba jöhet a fedeztetés. Macskák esetében fejlettségtől függően a nőstényeket 1-1,5 éves kortól, kandúrokat 1,5-2 éves kortól szoktak tenyésztésbe állítani. Az ivarérettség időpontja nem azonos a tenyészérettséggel. A tenyészérettség később következik be. Pl. az ivarérés macskáknál már 6-9 hónapos kor körül bekövetkezik, de ilyenkor még nem ajánlott pároztatni.