Háziállat.hu | Keresés -

Cikkek (7286)

<< Első

< Előző

1327

6631. Minden, amit a máltai selyemkutyáról érdemes tudni

A máltai selyemkutya egy kicsi, élénk és barátságos kutyafajta, amelyet gyakran tartanak társállatként. Néhány fontos dolog, amit érdemes tudni róluk!

Részletek

6632. Esőben is használd kényelmesen a teraszt egy napvitorla menedékében!

A napvitorlák megfizethető alternatívát jelentenek az állandó és más ideiglenes árnyékolókkal szemben, és lehetővé teszik a szabadtéri élettér egyszerű és gyors bővítését, ráadásul nagyszerű vizuális vonzerőt kínálnak.

Részletek

6633. Ma már a weboldalakat is lehet akadálymentesíteni

Egyre több szó esik napjainkban az esélyegyenlőségről, nem véletlenül. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy teljes életet éljen, még akkor is, ha valamelyik érzékszervével gondjai vannak. Márpedig a teljes élethez hozzátartozik az interneten való szörfölés lehetősége.

Részletek

6634. Profi focicipő kiválasztása a megfelelő teljesítményhez

A labdarúgáshoz az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megtaláljuk az ideális lábbelit, amiben a bőrt rúghatjuk. A választást több tényező is befolyásolja, például a pálya kialakítása. Teljesen más focicipő kell természetes fűvel borított futballpályára, műfüvesre és terembe is. Szerencsére ma már minőségi megoldások között tudunk válogatni.

Részletek

6635. Tanácsok a macskák megfelelő módon történő etetéséhez

Nekünk embereknek is számos különleges étkezési szokásunk van, de meglepő módon nincsenek ezzel másképp a bársonytalpúak sem. Sokszor előfordul például, hogy nem minden táplálékot hajlandóak megenni, ami nagyon sok gazdinak okoz fejtörést.

Részletek

1327

Dr. Haziállat (10247)

1553

7761. Kutya egyedüllét félelem

Ha a kutya fél a magánytól (szeretett gazdi nélkülözésétől), az leggyakrabban a következő tünetekben nyilvánul meg:- kaparás, rágás, ásás az ajtó vagy ablak közelében, azzal a szándékkal, hogy a gazdi után mehessenek;- üvöltés, ugatás, sírás, hátha visszajön a gazdi;- bepisilés, bekakilás (még szobatiszta kutyáknál is) a stressz következtében. Az egyedülléttől való félelem gyakran akkor jelenik meg, amikor:- az állandó emberi társasághoz szokott kutya először marad egyedül; - hosszabb időszak után (pl. szabadság), amit a gazdi és a kutyafolyamatosan egymás társaságában töltött; - a kutya szempontjából traumát okozó esemény után, mint pl. panzióban vagy menhelyen töltött idő; - a család életében vagy szokásaiban beálló változás hatására (pl. a gyermek kollégiumba vonulása, munkarend megváltozása, költözés, új kisállat érkezése) Honnan tudhatom, hogy a kutyám fél a magánytól?Mivel sokféle viselkedés hozható összefüggésbe a magánytól való félelemmel, pontosan kell diagnosztizálni a magatartásformát, mielőtt kezelni kezdjük a problémát. Amennyiben a következő állítások mindegyike vagy nagy része igaz a kutyára, akkor bizony fél a magánytól:- a probléma kizárólag, vagy elsődlegesen akkor merül fel, ha egyedül hagyjuk;- ha a gazdi otthon tartózkodik, a kutya folyton a sarkában van;- túlcsorduló örömmel üdvözli a gazdi hazatérését; - a viselkedési probléma minden alkalommal - rövidebb-hosszabb időre - felmerül, ha a kutya egyedül marad - izgatottá, lehangolttá vagy idegessé válik, ha látja a gazdi távozásának előkészületeit;- séta alkalmával vagy a kertben nem önálló.Mit lehet tenni, ha a kutya fél az egyedülléttől?Kisebb viselkedési problémák esetén az alábbi technikák önmagukban is elégnek bizonyulhatnak a megoldásra. Komolyabb bajoknál a következő fejezetben tárgyalt érzékenység-csökkentő eljárásokkal együtt kell őket alkalmazni.- Csökkentsük az elindulás, illetve hazaérkezés ingerszintjét. Például hazaérkezéskor először ne is vegyük észre a kutyát, kicsit később nyugodtan simogassuk meg. Ez biztosan nagyon nehéz lesz, de fontos megtenni! - Hagyjunk otthon a kutyusnak egy rongydarabot, amin rajta van a gazdi szagmintája (egy hálóruhának használt póló például tökéletesen megteszi). - Találjunk ki egy "biztonsági kódot" - egy olyan szót vagy tevékenységet, amit minden egyes távozáskor használunk, s amelyben arról biztosítjuk, hogy visszatérünk hozzá. A kutyák hamar összekapcsolnak egy-egy cselekvést az ember rövid távollétével: pl. ha a gazdi kiviszi a szemetet, a kutya tudja, hogy nemsokára visszajön, és nem idegeskedik. Ezért érdemes kitalálni valamilyen kódot a rövid idejű távollétekhez. Ilyen kód lehet például a rádió, tévé bekapcsolása, vagy egy játék (amit nem lehet széttépni, és nincsenek veszélyes részei). A kódot először gyakorlásként használjuk. Ne feledjük, hogy ezt a kódot csak akkor használhatjuk, ha olyan hosszúságú időre megyünk el, amit a kutya még tolerálni tud. Ellenkező esetben a kód értelmét veszti. A rádió bekapcsolva hagyása, csak azért, hogy a hang a társaság érzetét keltse a kutyában, önmagában nem elég: a rádiós trükk csak akkor használható kódként, ha azt következetesen használtuk a gyakorlás alatt. Ha a kutyus az egyedüllét félelmét rágással reagálta le, akkor egy rágcsálható játék jó kódnak bizonyulhat. Vigyázzunk, milyen terméket választunk, nehogy veszélyes legyen!

Részletek

7762. Miért vadult meg a papagájom?

A madár ivaréretté vált, így legmegfelelőbb számára egy nimfa tojó beszerzése. A kézzelnevelt fiókák esetében sokszor jelentkezik problémaként a felnőtté válást jelző viselkedésváltozás.

Részletek

7763. Aranyhal feje elszíneződött

A fejtájék kivörösödése. Okozhatják baktériumok és vírusok, de a tünet létrejöhet a szem irányába vándorló. Diplostomum metacerkáriák károsításaként is.Erre kellene akvarisztikiai boltban gyógyszert kérni.

Részletek

7764. Shih-tzu szembetegsége

Kedves Vicky! Ilyenkor állatorvoshoz kell rohanni, minél hamarabb!!! Többféle szembetegség is lehet! SZEMBETEGSÉGEK PRA (Progressive Retinal Atrophy)A kifejezésben már benne rejlik, hogy ez a betegség progresszív, vagyis gyorsan halad előre, és rövid idő alatt teljes vaksághoz vezet. A kifejezés némileg szinonim a retina degenerációval, ugyanis a folyamat a fotoreceptor sejtek elhalásával, rendellenes fejlődésével jár. Ez a betegség is örökletes, autoszómális recesszíven öröklődik. A szemfenéki képre jellemző a retina ereinek elvékonyodása, rendellenes pigmentáció, a tapetum lucidum hyperreflektivitása. Terápiára nincs mód, viszont elektroretinográfiával (ERG) jól szűrhető már 6-8 hetes kortól. Ez egy olyan eljárás, amelynek során a fotoreceptoroknak különböző fényingerekre adott elektromos aktivitása mérhető. Fiatal korban ugyanis nagyon gyakran még nincs látható szemfenéki elváltozás, viszont az elektroretinogram már tükrözi a csapok és pálcikák degenerációját, funkciócsökkenését. Egyelőre csak ír szetterekben lehetséges a betegség DNS-alapú szűrése. E két szűrési módnak köszönhetően a betegség már egész fiatal korban megállapítható, amely egyben a megelőzést is szolgálja azáltal, hogy mentes, nem hordozó állatokat tudunk továbbtenyészteni. RD (Retina Dysplasia)A retina diszplázia az ideghártya rendellenes fejlődését jelenti. A betegség genetikai mutáció következménye, de kifejlődhet toxikus, fizikai, kémiai, táplálkozási tényezők és fertőzések hatására is, ha az az embrionális élet folyamán történik. Az ideghártya rendellenes fejlődése azt jelenti, hogy a retinában lévő idegsejtek és gliasejtek nem differenciálódnak és osztódnak rendesen. A szemfenéki képen jellegzetes szürke sávok, ráncok látszanak. Ezek lehetnek körülírtak, de lehetnek az egész szemfenékre kiterjedőek. Súlyos esetben a retina le is válhat. Egyes esetekben ez a betegség más betegségekkel együtt pl. csontbetegségekkel együtt is öröklődhet (elsősorban labrador retrieverekben figyelték meg). A betegség ophtalmoscopos vizsgálattal diagnosztizálható. A jellegzetes szürke, féregszerű csíkok láthatók a retina fényvisszaverő és nem visszaverő részén is. Fontos az 1 évesnél idősebb állat vizsgálata, mert ilyen szürke sávozottság a retina fejlődésének korai stádiumában, egészséges kutyán is megfigyelhető, amelyek aztán később ellaposodnak és eltűnnek, míg a diszplázia az egész élet folyamán megmarad. Sajnos ez a betegség is gyógyíthatatlan, csak a megelőzésre van mód szelektív tenyésztéssel és rendszeres szűréssel. Szürkehályog - CataractaAz elnevezés a lencse elhomályosodását jelenti, amely számos okból bekövetkezhet. A folyamat nem tévesztendő össze az időskori lencse sclerosissal, melynek során a lencse szintén elhomályosul, de ez majdnem minden idős kutyánál megfigyelhető. A szürkehályognak sokféle csoportosítása létezik. A cataracta lehet elsődleges, ami azt jelenti, hogy veleszületett lencse diszplázia miatt vagy örökletes módon alakul ki, vagy lehet másodlagos, ami azt jelenti, hogy más betegségekhez társulóan, toxikus, kémiai, traumás, parazitás, egyéb ok miatt alakul ki. Be lehet sorolni kialakulása, helyeződése, kiterjedése alapján. Megállapítása könnyű, egyszerű ophtalmoscopos vizsgálattal lehetséges pupillatágítás mellett. Sokszor fontos a kialakulás okának ismerete is a terápia szempontjából. Az örökletes cataractával bíró állatokat a tenyésztésből ki kell zárni. PHTVL (Persistent Hyperplastic Tunica Vasculosa Lentis)A betegség elnevezése arra utal, hogy a szem fejlődése során a lencse vérellátását biztosító erek a későbbi élet folyamán is fennmaradnak, nem sorvadnak el. Ez a betegség gyakran együtt jelentkezik egy másik betegséggel- a PHPV-vel (Persistent Hyperplastic Primary Vitreous), amely az üvegtest hasonló elváltozására utal. Ezek a betegségek is veleszületett elváltozások, melyek mindkét szemben megjelennek. Több kutyafajtára jellemző, így a golden retrieverekre is, de főként dobermannokban, dobermann pincherekben és bullterrierekben írták le (sőt emberekben is leírták ezt a betegséget). A betegségnek hat fázisát különböztetik meg, ebből az első a legenyhébb, a hatodik fokozat a legsúlyosabb fázist jelöli, mely teljes lencsehomállyal és vaksággal jár. Az elváltozás már egész fiatal korban szűrhető, réslámpás vizsgálattal, melynek során a lencse mögött enyhébb esetben csak egy pigmentált folt, előrehaladottabb esetben vascularizált szürke membrán húzódik.

Részletek

7765. Ivaros kandúrunk kiabál esténként

Kedve Beus! A kandúr bizonyára a nőstény cicák után "kiabál", erre csak az ivartalanítás a megoldás. Pláne, ha másik kandúrt vinnének mellé (ezt egyébként még meggondolnám), ha vesznek, akkor tényleg nagyon fiatalt, azt könnyeben elfogadja majd a kandúr. A kandúrok ivartalanításaKandúrok ivartalanítása céljából műtétileg eltávolítjuk azok heréit. Az ilyen macska többé nem tenyészthető. A műtét csekély kockázattal és számtalan előnnyel jár. Segít megelőzni a kandúrokra jellemző kellemetlen magatartási formákat, mint a jelölést, ami a lakásban elviselhetetlen, de a szomszédok sem "díjazzák". Az ivartalanított kandúr kevésbé agresszív, kisebb területet véd és látogat, ami a balesetek és a verekedésből származó sérülések mellett a fertőzések (pl. FeLV, FIV, rühösség) kockázatát is csökkenti. A kandúr macskák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért az ivarérés előtt, vagyis leginkább 12 hetes életkorban javasoljuk a műtétet elvégeztetni.Nagyon széles körben elterjedt, de ennek ellenére bizonyítottan teljesen alaptalan tévhit az, hogy a bármely életkorban ivartalanított kandúrok körében gyakrabban fordul elő az alsó húgyúti betegség. Ennek hangoztatása a betegség utóbbi két évtizedes szakirodalmának teljes nem ismeréséből fakad. Az alsó húgyúti betegség (hólyaggyulladás, húgyúti kristályok képződése stb.) takarmányozási és tartási betegség, aminek a táplálék összetétele, a vízfogyasztási szokások és a stressz mellett genetikai háttere is van, de az okai között ma már bizonyítottan nem szerepel az ivartalanítás. Ennek alapjául szolgáló tévhitről, vagyis hogy az ivartalanítás következtében beszűkül a húgycső, már számtalan vizsgálattal bizonyították, hogy teljességgel alaptalan, ahogy a statisztikák sem támasztják alá az ivartalanításnak a betegség kialakulásában való szerepét. Struvit kristályok pl. leggyakrabban a nem ivartalanított, fiatal nőstényekben fordulnak elő, s a nem ivartalanított kandúrokban ugyanolyan valószínűséggel okozhatják a húgyútak elzáródását, mint az ivartalanítottakban.A lakásban tartott kandúrokat szinte mindenki ivartalanítja, különben a jelölés és az agresszió miatt gyorsan lehetetlenné válik velük az együttélés. A kijáró kandúrokkal kapcsolatban viszont számos romantikus tévhit él. Sokan természetesnek és kívánatosnak tekintik nem ivartalanítani őket. Nos, ez valójában természetellenes és embertelen is egyben, ugyanis a vadmacskák a természetben legalább 3 km2 területet sajátítanak ki, illetve ennél jóval nagyobbat, ha kevés a táplálék. A lakott településeken ekkora területen több száz macska jár szabadon, ami mindegyik számára jelentős szociális stresszt okoz, de még ennél is rosszabb, hogy az állandó területviták következtében a szabadon járó nem ivartalanított kandúrok az ivartalanított társaiknál sokkal gyakrabban sérülnek és fertőződnek meg különböző kórokozókkal. Ezért aki hagyja a nem ivartalanított kandúrját szabadon kóborolni, az nem csak az esélytelen szaporulat biztos pusztulásáért felelős, de a saját macskája és más macskák egészségkárosodásáért is. Valamikor altatás és fájdalomcsillapítás nélkül, csizmaszárban ivartalanították a kandúrokat, amit ma embertelennek tartunk, de az ivartalanítás elhagyása még ennél is nagyobb hiba! Aki szereti a macskáját, nem teszi ki ennyi szenvedésnek és veszedelemnek.

Részletek

1553