6906. Demény, a kötsög: egy magyar kutyainfluenszer nem mindennapi élete
Január 28-án el kellett altatni Deményt, a kötsög vizslát, aki az ország egyik első kutyainfluenszere volt.
Január 28-án el kellett altatni Deményt, a kötsög vizslát, aki az ország egyik első kutyainfluenszere volt.
Az éjszaka sötétje, az autó fényszóróinak vakító fénye és a gyorsan változó forgalom mind-mind növeli az állatok számára a veszélyt. Az állatok érzékszervei nem mindig képesek megbirkózni ezekkel a körülményekkel.
A kutyák természetüknél fogva hűséges társak, de bizonyos fajták különösen erősen kötődnek gazdájukhoz. Mutatjuk melyek ezek!
Általánosságban elmondható, hogy a kisebb kutyafajták hosszabb életet élnek, míg a nagyobb kutyák hajlamosabbak rövidebb élettartamra. Azonban az, hogy meddig él a kutyánk, számos más, egyéb tényezőtől is függ, beleértve a fajtát, a genetikát, az étrendet és az általános gondozást.
A búvárszivattyúk évtizedek óta megbízható társai mind a háztartásoknak, mind az iparnak; de vajon meddig számíthatunk rájuk? Ez az a kérdés, amely gyakran felvetődik, főleg, ha hosszú távú befektetésről beszélünk.
Mindenképpen konzultáljon ez ügyben állatorvosával, aki kezelte a baleset után, hisz ilyen szerkezeteket "személyre" szabottan szokás készíteni, rendelni. Az interneten, külföldi oldalakon lehet találni erre alkalmas készülékeket és rendelni is lehet.
A kutya heréje elméletileg 4 hónapos korig még leszállhat, de ha 2 hónaposan még nem tapintható, akkor az már nem nagyon jó jel. Ha a here a lágyékcsatornában van, akkor hormonkezeléssel 4 hónapos koráig lehozható, később már nem nagyon reagál a kezelésre. Amennyiben a hasüregben van a here, akkor én nem javaslom a kutya megvételét tenyésztési célra két okból: 1. valószínűleg rejtettheréjű marad, nem kezelhető, 2. a rejtettheréjűség genetikai hátterű hiba, a kanok és a szukák is hordozzák, de értelemszerűen csak kanokban jelentkezik. Az ilyen kanokat ki kell zárni a tenyésztésből. Összefoglalva: tenyésztési célra nem javaslom a kutya megvételét.
A repülés utáni pihegés teljesen természetes, főleg olyan madaraknál látható, akik nincsenek jó kondícióban, keveset repültek korábban. Rendszeres röptetés után majd szép lassan csökken a lihegés. A köhögés/öklendezés begyhurutra utalhat, főleg ha gyakran fordul elő. Ilyenkor a nyálkás begytartalmat az állat kiöklendezi és környezetében, ülőrúdján szétkeni. Ebben az esetben állatorvoshoz kell vinni, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Előfordul viszont az is, hogy ezzel a viselkedéssel utánozza a fiókák etetését és társának esetleg játéknak rázza ki a begy tartalmát. A karmokat csak akkor kell vágni, ha visszagörbülnek, esetleg zavaróan karmolnak! Legjobb, ha karomkoptatókat teszünk a kalitkába és műanyag ülőrúd helyett pl. gyümölcsfaágat teszünk be ülőrúdnak. Azt, hogy milyen korban vált kékre a hímek csőr feletti része, pontosan nem tudom, de egész fiatalon a hímek viaszbőre hússzínű, a tojóké pedig kékesfehér.
Tudomásom szerint nem, de azért az általános higiéniás szabályokat be kell tartani. Tehát: kézmosás az állat símogatása vagy a vele való foglalatoskodás után, és semmi esetre sem csókolgatni.
Ez a szőrhullás sajnos folyamatos lesz...