6906. Demény, a kötsög: egy magyar kutyainfluenszer nem mindennapi élete
Január 28-án el kellett altatni Deményt, a kötsög vizslát, aki az ország egyik első kutyainfluenszere volt.
Január 28-án el kellett altatni Deményt, a kötsög vizslát, aki az ország egyik első kutyainfluenszere volt.
Az éjszaka sötétje, az autó fényszóróinak vakító fénye és a gyorsan változó forgalom mind-mind növeli az állatok számára a veszélyt. Az állatok érzékszervei nem mindig képesek megbirkózni ezekkel a körülményekkel.
A kutyák természetüknél fogva hűséges társak, de bizonyos fajták különösen erősen kötődnek gazdájukhoz. Mutatjuk melyek ezek!
Általánosságban elmondható, hogy a kisebb kutyafajták hosszabb életet élnek, míg a nagyobb kutyák hajlamosabbak rövidebb élettartamra. Azonban az, hogy meddig él a kutyánk, számos más, egyéb tényezőtől is függ, beleértve a fajtát, a genetikát, az étrendet és az általános gondozást.
A búvárszivattyúk évtizedek óta megbízható társai mind a háztartásoknak, mind az iparnak; de vajon meddig számíthatunk rájuk? Ez az a kérdés, amely gyakran felvetődik, főleg, ha hosszú távú befektetésről beszélünk.
Sajnos, igen. A rühatka (Sarcoptes scabiei canis) a kutya rühösségének kórokozója, amely közvetlen érintkezéssel terjed a kutyák, valamint a kutya és az ember között. Néhány napnál tovább azonban nem képes életben maradni a gazdaszervezet, azaz a kutya nélkül. A rühatka az ásóatkák közé tartozik. Azért nevezik ásóatkának, mert a megtámadott bőrben járatokat váj. A bőrben megtelepedett atka jellegzetes elváltozásokat és gyulladást okoz. A kártétele nem csupán mechanikai, hanem toxikus is. Az emberre átkerült rühatka a ruhán is átrágja magát, hogy a bőrt elérje. Főleg azokat a területeket támadja meg (öl, mellkas, alkarok), amelyekkel a gazdi a kutyával érintkezik. A bőrreakció az irritáló bőrkiütéstől a súlyos allergiás reakciókig terjedhet. Mivel az ember nem természetes gazdaszervezete a rühatkának, az atka csak néhány órán át tartózkodik az ember bőrén, de a kutyával történő folyamatos érintkezés az ember állandó újrafertőzését eredményezi. A rühösség mind az emberen, mind a kutyákon a jól kezelhető betegségek közé tartozik, de a betegek orvosi, illetőleg állatorvosi ellátása nélkülözhetetlen.
Mindenképpen van remény a békülésre, sőt, az lenne a "csoda" ha nem ők lennének a legjobb barátok hamarosan. Előbb vagy utóbb biztos, hogy megszeretik egymást és önfeledten fognak játszani együtt. Általában néhány nap is elég, ritka, hogy 1-2 hét telik el eddig, az pedig még ritkább, hogy örök harag alakulna ki, főleg ilyen fiatal korú macskáknál.
A lágyhéjú teknősök nagyon kényes állatkák, nagyon fogékonyak a bakteriális és az élősködők által okozott betegségekre. Valószínűleg a teknős ürülékében, illetve belében található meg ez a féreg, javaslom az állatkát megmutatni állatorvosnak, még ha nincs is látszólag baja!
Ilyen fiatal korban és ilyen "mértékben" teljesen normálisnak tekinthető és gyakran előfordul. Állatorvoshoz akkor kell fordulni, ha a csukláshoz hányás, öklendezés társul, vagy görcsössé, hosszan tartóvá válik.
Ezen szakma elsajátításához számos kutyakozmetikus-tanfolyamra lelsz a szaklapokban, kiadványokban (pld. A kutya, Új kutya). Amennyiben a tanfolyam után ezen a pályán óhajtasz elhelyezkedni, úgy olyat válassz, amely államilag elismert képzésben részesít. Bátran válogass közülük!