66. Tűzhalak: a korallzátonyok csúcsragadozói
A tűzhalak (oroszlánhalak, vagy más néven pulykahalak) vérbeli ragadozó halak, szívósak és nem válogatósak.
A tűzhalak (oroszlánhalak, vagy más néven pulykahalak) vérbeli ragadozó halak, szívósak és nem válogatósak.
A ferdén úszó lazac (Thayeria boehlkei) Dél-Amerikában, Brazília folyóvizeiben őshonos. Túlnyomóan fekete és fehér színezetű hal. Különösen tetszetős, mert testoldalán egy feltűnő fekete csík látható.
A gyöngygurámi különlegesen szép és ijedős faj. Ezért leginkább nagy és sűrű növényzetű medencében érzi otthon magát, ha úszónövények vannak felette. Nézzük, mit szeret még!
Lőni vagy nem lőni... E piciny halacskában egy meserlövész veszett el. A vízsugárral célbaveszi és lelövi a gyanútlan rovarokat és máris kész a vacsora!
A kékpajzsos páncélosharcsa (Corydoras aeneus) Dél-Amerikából származik. A nőstény teltebb a mellúszók mögött. Tartása könnyű. Nagyon szórakoztató, ahogy a legváratlanabb módon forgatja a szemeit.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.