66. Tűzhalak: a korallzátonyok csúcsragadozói
A tűzhalak (oroszlánhalak, vagy más néven pulykahalak) vérbeli ragadozó halak, szívósak és nem válogatósak.
A tűzhalak (oroszlánhalak, vagy más néven pulykahalak) vérbeli ragadozó halak, szívósak és nem válogatósak.
A ferdén úszó lazac (Thayeria boehlkei) Dél-Amerikában, Brazília folyóvizeiben őshonos. Túlnyomóan fekete és fehér színezetű hal. Különösen tetszetős, mert testoldalán egy feltűnő fekete csík látható.
A gyöngygurámi különlegesen szép és ijedős faj. Ezért leginkább nagy és sűrű növényzetű medencében érzi otthon magát, ha úszónövények vannak felette. Nézzük, mit szeret még!
Lőni vagy nem lőni... E piciny halacskában egy meserlövész veszett el. A vízsugárral célbaveszi és lelövi a gyanútlan rovarokat és máris kész a vacsora!
A kékpajzsos páncélosharcsa (Corydoras aeneus) Dél-Amerikából származik. A nőstény teltebb a mellúszók mögött. Tartása könnyű. Nagyon szórakoztató, ahogy a legváratlanabb módon forgatja a szemeit.
A nyúl fő eledele a széna. Ha nem kap elég rostot, annak hiányából adódóan kialakulhat alomevés. Kerülni kell a krumpli, kukorica, sok mag adásását, hiszen azok csak rongálják a máját, és betegséget okoznak. Azonban nem feltétlenül a takarmányozás az oka az alomevésnek. Sokszor a szülés közben megzavart szülő is reagálhat így a stresszre.
A tengerimalac fertőződhet kullanccsal vagy bolhával, ezért érdemes a tengerimalacot, a kutyát és a macskát is lekezelni kullancs- és bolhairtóval. Mindhárom állatnak csak a neki megfelelő készítmény adható!
A pongyola pitypang levele etethető rágcsálókkal, mégpedig a magas rosttartartalmú takarmányt igénylőkkel, pl. nyúl, degu, csincsilla. Ha az állat még nem evett ilyet élete során, először csak kis mennyiséggel kell megkínálni, hogy az esetleges hasmenést elkerüljék.
A kevés alomszámnak több oka is lehet. Kisállatoknál nagyon nehéz nyomon követni a méh és petefészek egészségi állapotát. Az okok között szerepelhet a petefészek cystásodása, korábbi tünet nélkül lezajló méhgyulladás, vagy korai magzatok elhalása és felszívódása. Figyelni kell az anya viselkedését, mert rejtett betegség is meghúzódhat a háttérben.
Azt, hogy mennyi folyadékot fogyaszt a nyuszi, a takarmány víztartalma, a környezet hőmérséklete, páratartalma, és a nyuszi aktivitása befolyásolja. Fiatal nyuszi gond nélkül megihat napi fél, egy deci vizet. Felnőtt korban ez akár két deciig is emelkedhet. Ha ennél többet iszik, nagyon sokat pisil, és folyamatosan fogy, akkor esetleg gondolni lehet cukorbetegségre vagy vesebetegségre, amit egy egyszerű vérteszttel lehet igazolni vagy megcáfolni.