66. Az elülső keresztszalag szakadása kutyáknál
A térd sok veszélynek van kitéve és ezt bármelyik labdarugó játékos is alá tudja támasztani. A kutyáknál is a leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag szakadása.
A térd sok veszélynek van kitéve és ezt bármelyik labdarugó játékos is alá tudja támasztani. A kutyáknál is a leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag szakadása.
A kutyák és a macskák gyakran szokták nyalogatni a feneküket. Miért teszik ezt? Ez a viselkedési forma köztudottan egy természetes ápolási folyamat, de ha az állat túl gyarkan teszi ezt, akkor az nem jó jelre utal.
Hidrokefália, vagy vízfejűség a kutyáknál előfordulhat veleszületett betegségként, valamint trauma, vagy például agydaganat következtében. A hidrokefália a túlzott agyfolyadék felgyülemlése az agyban.
Az első időkben a kiskutya nehezen fogadja el a nyakörvet, és kezdetben a póráztól is idegenkedik, de biztonsága érdekében minél előbb hozzá kell szoktatunk viselésükhöz.
Lumboszakrális (ágyéki) szűkületet nevezik még lumboszakrális instabilitásnak, lumboszkarális fejlődési rendellenességnek, lumboszkarális torzulás, ágyéki gerincszűkületnek, lumboszakrális szpondilózisnak, lumboszakrális ideggyökér tömörödésnek, és a cauda equina szindrómának is.
Szerintem is ki kellene kérni más állatorvos véleményét. Mik jöhetnek szóba? Ízületi betegségek (arthrosis pld.), gerinc meszesedés, porckorongsérv, Lyme-kór pld. Úgyhogy jó lenne röntgen- és vérlabor-vizsgálat (beleértve Lyme-tesztet, ha nem oltott ellene). A kezelés ezek alapján javasolt. Dr Fekete Richard
Többféle gyógyszeres lehetőség van mind az ivarzási tünetek elnyomására, mind az ivarzás felfüggesztésére, ezekről állatorvosa részletes tájékoztatást tud adni. Azonban figyelembe kell venni, hogy ezen készítmények használata különböző szövődmények kialakulásának a kockázatát hordozza magában. Ezért javaslatom szerint csak akkor éljen ezekkel a lehetőségekkel ha a későbbiekben kiskutyákat szeretnének még. Amennyiben nem, úgy tanácsosabb ivartalanítani a szukát.
Kedves Gazdi ! Az Ön által leírt megfigyelések rendkívül súlyos ideggyógyászati tüneteket jeleznek a kölyök kutyáján. Természetesen a belgyógyászati betegséget is sorra ki kell zárni. Jelezte, hogy a kutya minden idegen anyagot lenyel és megeszik.Ebben az estben az első teendő, az idegen test kizárása röntgen vizsgálattal .Ha negatív a lelet, akkor mindenképpen az epilepszia irányába terelődik a gyanú és ebben az irányba kellene tovább menni a vizsgálatoknak. Természetesen a két betegség együtt is előfordulhat kutyán. Ha az epilepszia hátterében agyi térszűkítő folyamat áll, gyakori, hogy a szédülés rohamokat hányás előzi meg, vagy ha un. vegetatív rohamindulásról van szó, akkor magát a szédüléses rohamok bevezető szakasz a hányás vagy öklendezés. Nagyon tipikus epilepsziára utaló tünet a hajnali rohamkezdet, ezeket ébredési rohamoknak szoktuk nevezni. Természetesen az idegen tárgyak felvétele ez bizonyos szintig betudható a kölyökkornak, de sok esetben bizonyos típusú epilepsziák fenyegető prognosztikai jele is is lehet , a kutyuson megfigyelt tünetcsoport. Ha feltételezem hogy nem epilepsziás a kutya, akkor is önmagában a hányás követő, átmeneti agyi nyomásfokozódásból eredő pillanatnyi is utalhat. Az epilepszia betegség, kutyán észlelt tünettanával kapcsolatos információkat feltöltöttem a www. kutyaepilepszia.hu honlapra.
Azt gondolom, a kutyájuknak olyan baja lehet, ami nem internetes tanácsadást igényel, hanem mielőbbi, sürgős állatorvosi vizsgálatot, kezelést. Ha még nem késő, amikor ezt a választ olvassák, azonnal vigyék el állatorvosi ügyeletre!
Felnőtt, ivarérett királypitonok, de egyéb kígyók esetén is gyakran jelentkező probléma télen az étvágytalanság. Ez egészséges állat esetén általában természetes és nem betegség jele. Fogságban tartott hüllők a legtöbb esetben nem teljesen mesterséges körülmények között élnek és a kinti környezeti tényezők is hatással vannak rájuk. Ilyen az ablakon beszűrődő fény mennyisége, légnyomásváltozás frontok idején, lakás hőmérséklete (pl. távfűtés), stb. A kígyók a számukra kedvezőtlen időszak alatt aktivitásukat mérséklik, kevesebbet mozognak, sokszor csökkentik vagy be is szüntetik a táplálkozást. Ez egészen a jobb idő beáltáig szokott eltartani. Amennyiben ezen változtatni szeretnénk, úgy mesterségesen kell az ideális (aktív időszak) körülményeit biztosítani (hőmérséklet, esetleg páratartalom emelése, megvilágított órák száma, stb.) A képen látható kígyó általános állapota jónak tűnik, de ezt biztosan megmondani fénykép alapján nem lehet. Amennyiben kétségei vannak a kígyó általános állapotát illetően javasolt egy hozzáértő állatorvosnak megmutatni. Érdemes megjegyezni, hogy a téli pihenő alatt a szervezet védekező működése is csökken és ilyenkor a különféle betegségek iránt is fogékonyabbak lehetnek.