81. Tudnivalók a háziegérről
A házi egér (Mus musculus) a rágcsáló emlősök rendjébe, az Egérfélék családjába tartozó faj. Falusi házak, istállók, raktárok lakója. Szinte mindent megeszik, ami útjába kerül.
A házi egér (Mus musculus) a rágcsáló emlősök rendjébe, az Egérfélék családjába tartozó faj. Falusi házak, istállók, raktárok lakója. Szinte mindent megeszik, ami útjába kerül.
Mit kell tudni a törpenyulakról, hogyan kell tartani őket, mit esznek, és mire kell vigyázni, ha egy ilyen kisállatot választunk társunknak?
A mongol futóegér (Meriones unguiculatus) nagyobb, mint egy egér és kisebb, mint egy patkány. A kifejlett állat testhossza akár 15 cm is lehet. Farka 13-15 cm hosszú.
A mosómedve Amerika északi részéről származó ragadozó állat, de a gyümölcsöket, kalászosokat is megeszi. Revirje (territóriuma) viszonylag kicsi, egy-két négyzetkilométeres.
A roborovski törpehöcsög eredeti élőhelyén főleg a sztyeppés, félsivatagos részeket lakja. Rendszertanilag a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hörcsögfélék (Cricetiade) családjába tartozik.
Nagy valószínűséggel már betegen kapták meg az állatot. Minden betegségnek más és más a lappangási ideje. Egyes vírusos fertőzésnél ez 36 óra, bakteriálisnál 1 hét, vagy akár több hónap. Csak kórboncolással lehet megállapítani, mi váltotta ki a betegséget, és azt - feltehetőleg - hol kapta el.
Egyszerű eldönteni a kérdést. Vizeletet kell gyűjteni az állattól, és az állatorvosi rendelőben különböző vizsgálatokkal megállapítható, hogy vér vagy színezék anyag van a vizeletben. Ha vér van, akkor gyulladásról van szó, amit orvosolunk. Ha színezékanyagot találunk, akkor az csak a takarmány miatt lehetséges, amely nem igényel kezelést.
A testvérek közötti párosodás utáni alom egészségi állapotáról csak jóslatokat lehet mondani. Természetesen nagy esély van genetikai problémák kialakulására, súlyos fejlődési rendellenességekre, és életük végig tartó, elhúzódó betegségekre. Ebből az alomból származó kicsiket tovább pároztatni etikátlan, hiszen sokszor az öröklődő betegségek csak a harmadik vagy sokadik generációban jelentkeznek.
A felfúvódott nyuszi hasa megnagyobbodott, kemény és társulhat hozzá nehezített légzés. Ilyenkor a kisállat gubbaszt, szaporán veszi a levegőt, nem eszik, és elbújik. Minden esetben az adott eleség váltja ki ezt a betegséget, ezért figyelni kell, mit adunk neki. Leggyakrabban nagy mennyiségű friss zöldségek etetése után jelentkeznek a tünetek. A nehezített légzés utalhat még megfázásra, ezért ha a nyuszi elkezd tüsszögni vagy folyik az orra, és visszatérő, el kell vinni állatorvoshoz.
Pár faggyúmirigy működése okozhatja a zsíros tapintást. Egy bizonyos mértékig ez normális, de ha fokozódik a zsír mennyisége, akkor állatorvoshoz kell fordulni!