851. Nyuszi, akinek csirke-íze van?
Mi van akkor, ha a kutya nem megenni akarja a nyulat, hanem tisztogatni? A nyuszi mindezt döbbenten tűri. A kutya pedig rendkívül elégedett magával.
Mi van akkor, ha a kutya nem megenni akarja a nyulat, hanem tisztogatni? A nyuszi mindezt döbbenten tűri. A kutya pedig rendkívül elégedett magával.
Elképesztően kreatív mutatványokat ad elő ez a papagáj, aki, bár elsőre úgy tűnik, az orrát akarja kifújni, valójában vicces produkciót láthatunk egy egyszerű papírzsebkendő felhasználásával.
Az onagadori dísztyúk tenyésztésének és fejlődésének történetét jórészt homály fedi, de állítólag a japánok már 1000 évvel ezelőtt importáltak hosszúfarkú tyúkokat Indonéziából.
Ausztráliai hazájában olyan közönséges a nimfapapagáj, mint nálunk a varjú. Mindenütt megtalálható a városi parkoktól az őserdőkig. Európába feltételezhetően a hullámos papagájjal egy időben kerülhetett és könnyű tenyészthetősége miatt a madárkedvelők hamar felfedezték előnyeit.
A kutyák rosszul viselik a 30 foknál melegebb időt: könnyen hőgutát kapnak! Ilyen időben a kutyának legyen árnyékos helye, legyen előtte bőven friss víz, sétáltatni és szállítani reggel vagy este ajánlott!
Sajnos, igen. A rühatka (Sarcoptes scabiei canis) a kutya rühösségének kórokozója, amely közvetlen érintkezéssel terjed a kutyák, valamint a kutya és az ember között. Néhány napnál tovább azonban nem képes életben maradni a gazdaszervezet, azaz a kutya nélkül. A rühatka az ásóatkák közé tartozik. Azért nevezik ásóatkának, mert a megtámadott bőrben járatokat váj. A bőrben megtelepedett atka jellegzetes elváltozásokat és gyulladást okoz. A kártétele nem csupán mechanikai, hanem toxikus is. Az emberre átkerült rühatka a ruhán is átrágja magát, hogy a bőrt elérje. Főleg azokat a területeket támadja meg (öl, mellkas, alkarok), amelyekkel a gazdi a kutyával érintkezik. A bőrreakció az irritáló bőrkiütéstől a súlyos allergiás reakciókig terjedhet. Mivel az ember nem természetes gazdaszervezete a rühatkának, az atka csak néhány órán át tartózkodik az ember bőrén, de a kutyával történő folyamatos érintkezés az ember állandó újrafertőzését eredményezi. A rühösség mind az emberen, mind a kutyákon a jól kezelhető betegségek közé tartozik, de a betegek orvosi, illetőleg állatorvosi ellátása nélkülözhetetlen.
Mindenképpen van remény a békülésre, sőt, az lenne a "csoda" ha nem ők lennének a legjobb barátok hamarosan. Előbb vagy utóbb biztos, hogy megszeretik egymást és önfeledten fognak játszani együtt. Általában néhány nap is elég, ritka, hogy 1-2 hét telik el eddig, az pedig még ritkább, hogy örök harag alakulna ki, főleg ilyen fiatal korú macskáknál.
A lágyhéjú teknősök nagyon kényes állatkák, nagyon fogékonyak a bakteriális és az élősködők által okozott betegségekre. Valószínűleg a teknős ürülékében, illetve belében található meg ez a féreg, javaslom az állatkát megmutatni állatorvosnak, még ha nincs is látszólag baja!
Ilyen fiatal korban és ilyen "mértékben" teljesen normálisnak tekinthető és gyakran előfordul. Állatorvoshoz akkor kell fordulni, ha a csukláshoz hányás, öklendezés társul, vagy görcsössé, hosszan tartóvá válik.
Ezen szakma elsajátításához számos kutyakozmetikus-tanfolyamra lelsz a szaklapokban, kiadványokban (pld. A kutya, Új kutya). Amennyiben a tanfolyam után ezen a pályán óhajtasz elhelyezkedni, úgy olyat válassz, amely államilag elismert képzésben részesít. Bátran válogass közülük!