851. Nyuszi, akinek csirke-íze van?
Mi van akkor, ha a kutya nem megenni akarja a nyulat, hanem tisztogatni? A nyuszi mindezt döbbenten tűri. A kutya pedig rendkívül elégedett magával.
Mi van akkor, ha a kutya nem megenni akarja a nyulat, hanem tisztogatni? A nyuszi mindezt döbbenten tűri. A kutya pedig rendkívül elégedett magával.
Elképesztően kreatív mutatványokat ad elő ez a papagáj, aki, bár elsőre úgy tűnik, az orrát akarja kifújni, valójában vicces produkciót láthatunk egy egyszerű papírzsebkendő felhasználásával.
Az onagadori dísztyúk tenyésztésének és fejlődésének történetét jórészt homály fedi, de állítólag a japánok már 1000 évvel ezelőtt importáltak hosszúfarkú tyúkokat Indonéziából.
Ausztráliai hazájában olyan közönséges a nimfapapagáj, mint nálunk a varjú. Mindenütt megtalálható a városi parkoktól az őserdőkig. Európába feltételezhetően a hullámos papagájjal egy időben kerülhetett és könnyű tenyészthetősége miatt a madárkedvelők hamar felfedezték előnyeit.
A kutyák rosszul viselik a 30 foknál melegebb időt: könnyen hőgutát kapnak! Ilyen időben a kutyának legyen árnyékos helye, legyen előtte bőven friss víz, sétáltatni és szállítani reggel vagy este ajánlott!
A madár szelídítése előreláthatólag még sokhetes procedúra lesz. A kézbevételt csak a nagyon szelíd madarak tűrik, általában már az is nagy eredmény,ha megállnak az ember kezén, illetve elüldögélnek a vállán. Ha már megszokta az új helyét, akkor kedvenc eleségének kínálgatásával lehet legkönnyebben elnyerni a bizalmát. A kiengedés, reptetés kerülendő, míg a nimfa meg nem szelídül. A különféle szelídítési, csalogatási "fortélyokról sok leírás, publikáció jelent már meg a neten is. javaslom olvasgasson olyan fórumokat mint pl. az alábbi: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9038540&la=58554082
Tisztelt Kérdező! Feltehetően két külön problémáról van szó. A kóros soványság hátterében lehetnek paraziták vagy a hasnyálmirigy alulműködése miatt kialakuló emésztőenzim hiány, és még egy sor más, ritkábban előforduló betegség. Az elkülönítésükhöz bélsárvizsgálat, vérvizsgálat és hasi ultrahangos vizsgálatra egyaránt szükség lehet. A sántításnál kérdés, hogy csak a hátsó lábakra sántít felváltva, vagy időnként az elsőkre is. Az utóbbi esetben valószinűbb, hogy csonthártya gyulladás, amely nagytestű kutyák esetében 6-24 hónapos kor között a leggyakoribb. Ha csak a hátsó lábakon jelentkezik, akkor az izületek rendellenes fejlődése (dysplazia) áll az első helyen, de még egy sor betegséget ki kell zárni, amelyhez egyrészt neurológiai, másrészt röntgenvizsgálat is szükséges lehet. Forduljon állatorvosához, aki az állkat vizsgálata után sokkal pontosabb tájéloztatást tud adni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán, Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Ilona! Mindenképpen konzultáljon állatorvosával!
Üdvözlöm! Általában a vitaminhiány jele! Az élelem visszautasítás szokott még kísérő tünetként megjelenni. A foltokat lehet ecsetelni antibiotikummal (pl.: Betadine) és nagyobb adag D3 vitamint adni neki! Ha a kezelés ellenére nem javul két-három héten belül, akkor vigye el orvoshoz! Mindig adjon neki vitamin-keveréket (pl.: Baefar, Korvimin).
Kedves Lilla, a következő cikkeinket ajánljuk szíves figyelmedbe: Barackon múlhat az életünk! Milyen gyümölcsöket adhatunk a kutyának? Csoki, mazsola, pezsgő? Ne mérgezd meg a kutyád!