856. A leggyakoribb halbetegségek, amit egy akvaristának ismernie kell
Kezdő és gyakorlott akvaristákkal egyaránt előfordul, hogy megbetegszenek a halai. Ilyenkor az első és legfontosabb dolog az, hogy felismerjük beteg-e!
Kezdő és gyakorlott akvaristákkal egyaránt előfordul, hogy megbetegszenek a halai. Ilyenkor az első és legfontosabb dolog az, hogy felismerjük beteg-e!
A legtöbb kutyatulajdonos nagyon jól tudja, hogy egyes élethelyzetek mennyire megterhelőek kedvencük számára. Ugyanúgy, mint mi emberek, az állatok is nyugalomra, biztonságra és állandóságra vágynak maguk körül.
Nincsenek őszülő pikkelyeik, nem kopaszodnak, nem ráncosodnak, és nem lassulnak. Néhány apró gyík csak 1-2 évig él, míg például a varánuszok akár megérhetik a harmadik X-et is. Apró jelekből azért következtethetünk, melyiküknek mennyi ideje van még hátra.
Az újszülött csikó kezdetben anyatejjel táplálkozik, ami nem meglepő egy emlősállat esetében. Sőt, kifejezetten elvárás.
Az alábbi összeállításban négy állatvédő szervezet egy-egy gazdikereső védencét mutatjuk be. A szervezetek weboldalain további örökbefogadható kutyusokat találsz!
Mindenképpen konzultáljon ez ügyben állatorvosával, aki kezelte a baleset után, hisz ilyen szerkezeteket "személyre" szabottan szokás készíteni, rendelni. Az interneten, külföldi oldalakon lehet találni erre alkalmas készülékeket és rendelni is lehet.
A kutya heréje elméletileg 4 hónapos korig még leszállhat, de ha 2 hónaposan még nem tapintható, akkor az már nem nagyon jó jel. Ha a here a lágyékcsatornában van, akkor hormonkezeléssel 4 hónapos koráig lehozható, később már nem nagyon reagál a kezelésre. Amennyiben a hasüregben van a here, akkor én nem javaslom a kutya megvételét tenyésztési célra két okból: 1. valószínűleg rejtettheréjű marad, nem kezelhető, 2. a rejtettheréjűség genetikai hátterű hiba, a kanok és a szukák is hordozzák, de értelemszerűen csak kanokban jelentkezik. Az ilyen kanokat ki kell zárni a tenyésztésből. Összefoglalva: tenyésztési célra nem javaslom a kutya megvételét.
A repülés utáni pihegés teljesen természetes, főleg olyan madaraknál látható, akik nincsenek jó kondícióban, keveset repültek korábban. Rendszeres röptetés után majd szép lassan csökken a lihegés. A köhögés/öklendezés begyhurutra utalhat, főleg ha gyakran fordul elő. Ilyenkor a nyálkás begytartalmat az állat kiöklendezi és környezetében, ülőrúdján szétkeni. Ebben az esetben állatorvoshoz kell vinni, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Előfordul viszont az is, hogy ezzel a viselkedéssel utánozza a fiókák etetését és társának esetleg játéknak rázza ki a begy tartalmát. A karmokat csak akkor kell vágni, ha visszagörbülnek, esetleg zavaróan karmolnak! Legjobb, ha karomkoptatókat teszünk a kalitkába és műanyag ülőrúd helyett pl. gyümölcsfaágat teszünk be ülőrúdnak. Azt, hogy milyen korban vált kékre a hímek csőr feletti része, pontosan nem tudom, de egész fiatalon a hímek viaszbőre hússzínű, a tojóké pedig kékesfehér.
Tudomásom szerint nem, de azért az általános higiéniás szabályokat be kell tartani. Tehát: kézmosás az állat símogatása vagy a vele való foglalatoskodás után, és semmi esetre sem csókolgatni.
Ez a szőrhullás sajnos folyamatos lesz...