861. Japán táncolóegér
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Vajon az "Apádra ütök" című komédiában Robert de Niro vécéhasználatra idomított, jelekkel kommunikáló perzsa macskája csak utópia? Nem, tényleg léteznek macskák, akik jelszóra ülnek, jönnek, akadálypályákon futnak, bár csak kevesen várják el a szenvtelenül önző cicáktól ezeket a kunsztokat.
Kutyagumi, lócitrom, elhullott állat teteme, szóval legyen az bármi, ami számunkra meglehetősen bűzös dolog, kutyánk szívesen meghempergőzik benne. De miért teszi, mi jó neki ebben? Értetlenül állunk e szokása előtt. Pedig a válasz igen egyszerű: ősi vadászösztöne kényszeríti.
Még ha úgy is érzem, hogy a halak unalmasak, akkor sem mártom tintába őket, csak hogy engem szórakoztassanak. Micsoda mocsokság ez? Befogjuk, tenyésztjük, kereskedünk velük, bezárjuk őket, és újabban feliratozzuk is testüket. Mégpedig tetováló pisztollyal.
A trópusi területeken őshonos édesvízi almacsiga (Ampullariidae) mutatós külsejének és viszonylag nagy méretének köszönhetően egyre több akváriumba kap meghívást...
Mindenképpen konzultáljon ez ügyben állatorvosával, aki kezelte a baleset után, hisz ilyen szerkezeteket "személyre" szabottan szokás készíteni, rendelni. Az interneten, külföldi oldalakon lehet találni erre alkalmas készülékeket és rendelni is lehet.
A kutya heréje elméletileg 4 hónapos korig még leszállhat, de ha 2 hónaposan még nem tapintható, akkor az már nem nagyon jó jel. Ha a here a lágyékcsatornában van, akkor hormonkezeléssel 4 hónapos koráig lehozható, később már nem nagyon reagál a kezelésre. Amennyiben a hasüregben van a here, akkor én nem javaslom a kutya megvételét tenyésztési célra két okból: 1. valószínűleg rejtettheréjű marad, nem kezelhető, 2. a rejtettheréjűség genetikai hátterű hiba, a kanok és a szukák is hordozzák, de értelemszerűen csak kanokban jelentkezik. Az ilyen kanokat ki kell zárni a tenyésztésből. Összefoglalva: tenyésztési célra nem javaslom a kutya megvételét.
A repülés utáni pihegés teljesen természetes, főleg olyan madaraknál látható, akik nincsenek jó kondícióban, keveset repültek korábban. Rendszeres röptetés után majd szép lassan csökken a lihegés. A köhögés/öklendezés begyhurutra utalhat, főleg ha gyakran fordul elő. Ilyenkor a nyálkás begytartalmat az állat kiöklendezi és környezetében, ülőrúdján szétkeni. Ebben az esetben állatorvoshoz kell vinni, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Előfordul viszont az is, hogy ezzel a viselkedéssel utánozza a fiókák etetését és társának esetleg játéknak rázza ki a begy tartalmát. A karmokat csak akkor kell vágni, ha visszagörbülnek, esetleg zavaróan karmolnak! Legjobb, ha karomkoptatókat teszünk a kalitkába és műanyag ülőrúd helyett pl. gyümölcsfaágat teszünk be ülőrúdnak. Azt, hogy milyen korban vált kékre a hímek csőr feletti része, pontosan nem tudom, de egész fiatalon a hímek viaszbőre hússzínű, a tojóké pedig kékesfehér.
Tudomásom szerint nem, de azért az általános higiéniás szabályokat be kell tartani. Tehát: kézmosás az állat símogatása vagy a vele való foglalatoskodás után, és semmi esetre sem csókolgatni.
Ez a szőrhullás sajnos folyamatos lesz...