861. Japán táncolóegér
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Vajon az "Apádra ütök" című komédiában Robert de Niro vécéhasználatra idomított, jelekkel kommunikáló perzsa macskája csak utópia? Nem, tényleg léteznek macskák, akik jelszóra ülnek, jönnek, akadálypályákon futnak, bár csak kevesen várják el a szenvtelenül önző cicáktól ezeket a kunsztokat.
Kutyagumi, lócitrom, elhullott állat teteme, szóval legyen az bármi, ami számunkra meglehetősen bűzös dolog, kutyánk szívesen meghempergőzik benne. De miért teszi, mi jó neki ebben? Értetlenül állunk e szokása előtt. Pedig a válasz igen egyszerű: ősi vadászösztöne kényszeríti.
Még ha úgy is érzem, hogy a halak unalmasak, akkor sem mártom tintába őket, csak hogy engem szórakoztassanak. Micsoda mocsokság ez? Befogjuk, tenyésztjük, kereskedünk velük, bezárjuk őket, és újabban feliratozzuk is testüket. Mégpedig tetováló pisztollyal.
A trópusi területeken őshonos édesvízi almacsiga (Ampullariidae) mutatós külsejének és viszonylag nagy méretének köszönhetően egyre több akváriumba kap meghívást...
Úgy tudom, hogy a shih-tzuk szőrszíne nem változik születés után jelentősen. Legalábbis a barna-fehér foltos kiskutya biztos, hogy ilyen marad felnőttnek is és nem lesz "szürke".
Azt szoktam mondani, hogy addig, amíg az első 4 oltása nincs meg a kiskutyának, addig nem szabad idegen (főleg oltatlan) kutyák által látogatott területekre vinni. Saját kertbe, még ha kutya is van (persze oltva!), természetesen kiengedhető és erdőbe, természetvédelmi területre is vihető, hiszen azért 3-4 hónapos koráig nem zárhatjuk be teljesen a lakásba.
A teknőst mielőbb állatorvosnak kell megmutatni. Valószínűleg vitaminhiány okozza a betegséget, az állatorvos ennek megfelelően kezelni fogja a teknőst!
A kép és a leírtak alapján úgy tűnik, hogy a németjuhászok egy gyakori és nagyon súlyos bőrbetegségéről lehet szó. Ezt a bőr mély-gennyes gyulladásának hívjuk. Ha tényleg erről a betegségről van szó, akkor a tünetek sokszor nagyon súlyosak és nehezen kezelhetők. Kezelések ellenére is újra és újra visszatérhetnek a tünetek. Mindenképpen kitartásra és komplex kezelésre van szükség mind az állatorvos, mind a tulajdonos részéről.
Gyakran fordul elő, amit leírt. Valószínűleg tényleg "csak" kis miteszerekről van szó. Egyenként nyomogatni szerintem nem érdemes, inkább kutyasamponos fürösztést kellene alkalmazni az emlőkön, majd ezután állatpatikákban kapható fertőtlenítő hatású lemosó/sampon használatát ajánlom.