861. Japán táncolóegér
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Vajon az "Apádra ütök" című komédiában Robert de Niro vécéhasználatra idomított, jelekkel kommunikáló perzsa macskája csak utópia? Nem, tényleg léteznek macskák, akik jelszóra ülnek, jönnek, akadálypályákon futnak, bár csak kevesen várják el a szenvtelenül önző cicáktól ezeket a kunsztokat.
Kutyagumi, lócitrom, elhullott állat teteme, szóval legyen az bármi, ami számunkra meglehetősen bűzös dolog, kutyánk szívesen meghempergőzik benne. De miért teszi, mi jó neki ebben? Értetlenül állunk e szokása előtt. Pedig a válasz igen egyszerű: ősi vadászösztöne kényszeríti.
Még ha úgy is érzem, hogy a halak unalmasak, akkor sem mártom tintába őket, csak hogy engem szórakoztassanak. Micsoda mocsokság ez? Befogjuk, tenyésztjük, kereskedünk velük, bezárjuk őket, és újabban feliratozzuk is testüket. Mégpedig tetováló pisztollyal.
A trópusi területeken őshonos édesvízi almacsiga (Ampullariidae) mutatós külsejének és viszonylag nagy méretének köszönhetően egyre több akváriumba kap meghívást...
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.