861. Japán táncolóegér
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Nem mindennapi látvány a japán táncolóegér: ellentétben az egyéb, egész nap alvó kisrágcsálókkal, ő fel-alá rohangálva, időnként táncra perdülve szórakoztatja közönségét.
Vajon az "Apádra ütök" című komédiában Robert de Niro vécéhasználatra idomított, jelekkel kommunikáló perzsa macskája csak utópia? Nem, tényleg léteznek macskák, akik jelszóra ülnek, jönnek, akadálypályákon futnak, bár csak kevesen várják el a szenvtelenül önző cicáktól ezeket a kunsztokat.
Kutyagumi, lócitrom, elhullott állat teteme, szóval legyen az bármi, ami számunkra meglehetősen bűzös dolog, kutyánk szívesen meghempergőzik benne. De miért teszi, mi jó neki ebben? Értetlenül állunk e szokása előtt. Pedig a válasz igen egyszerű: ősi vadászösztöne kényszeríti.
Még ha úgy is érzem, hogy a halak unalmasak, akkor sem mártom tintába őket, csak hogy engem szórakoztassanak. Micsoda mocsokság ez? Befogjuk, tenyésztjük, kereskedünk velük, bezárjuk őket, és újabban feliratozzuk is testüket. Mégpedig tetováló pisztollyal.
A trópusi területeken őshonos édesvízi almacsiga (Ampullariidae) mutatós külsejének és viszonylag nagy méretének köszönhetően egyre több akváriumba kap meghívást...
A rágcsálók alapvető tulajdonsága az, hogy a metszőfogaik folyamatosan nőnek, és ezért az állatnak azt állandó rágással kell koptatnia. Ehhez megfelelő takarmány és körülmények kellenek. Ha ez nincs meg, a fogak nőnek, de ilyenkor igyekeznek olyan irányba tenni ezt, amerre van hely a növekedésükre. Ezért a furcsa irány. Nem nagyon tehetnek mást, fel kell keresni olyan állatorvost, aki az átlagosnál jobban ért a rágcsálókhoz, és kellő tapasztalata van az ilyen problémák kezelésében. Ilyen rendelések persze nincsenek minden településén az országnak, de azért akad egy-kettő, ami egy kisebb kirándulás keretében elérhető és felkereshető.
Megértem a fájdalmát és a kétségeit is. Önmagában a lágyéksérv bármikor műthető, de ha heregyulladással társul, akkor a beteget valóban elő kell készíteni, antibiotikummal, fájdalomcsillapítóval a másnapi műtétre. Hogy éjszaka mi történt csak feltételezéseim lehetnek a teljes kórlefolyás és tünettan hiányában, lehet hogy sérv kizáródott, lehet hogy rejtett szívhiba is állt a háttérben és heveny szívhalál vitte el a kutyust. Mindenesetre ez a folyamat biztosan nem 1 nap altat alakult ki, lehet hogy a végstádiumba került állatorvoshoz a beteg. Ilyen estekben kizárólag a kórbonctani vizsgálat válaszol minden kérdésünkre.
A kutyának szeparációs félelme van, és nincsenek kielégítve a korának megfelelő szellemi és fizikai igényei. Ha nem tudják biztosítani a fajnak megfelelő tartási körülményeket, akkor nem kell kutyát tartani. A tünet nem fajtaspecifikus.
A ´70-es években készült bádogtálcás ketrecek többségét ellátták néhány "oldalsínnel", amibe oldalanként egy 10-15cm magasságú üveglapot helyeztek, így a maghéjjak és más hulladék nem került ki a kalitból. Valami hasonlót lehetne "eszkábálni" például plexi, vagy polycarbonát lapokból, melyek fúrhatók, így egyszerűen és viszonylag esztétikusan is a kalit oldalára erősíthetők.
Az ultrahangos kullancs- és bolhariasztók semmit nem érnek, bármilyen kontrollált kísérletben próbálták ki őket, elbuktak. Én mindig egy nyakörvet (6 havonta) és mellette spot-on cseppeket (havonta) javaslok. Termékneveket azt hiszem, itt nem írhatok sajnos, de tény, hogy vannak kevésbé hatásos és hatásosabb cseppek a piacon, de természetesen ezek csak megfigyelések, és az eredményességük is helyenként és kutyánként változnak, tehát érdemes kipróbálni 1-2 terméket, és amelyik működik, azt használni.