866. Kutya a tóban - nyári kutyaúsztatás
Sokan kérdezték a háziállat.hu csapatát a kutyaúsztatásról: szabad-e kutyát úsztatni, ihat-e a vízből, milyen módszerrel vehető rá, hogy beleugorjon. Utánajártunk.
Sokan kérdezték a háziállat.hu csapatát a kutyaúsztatásról: szabad-e kutyát úsztatni, ihat-e a vízből, milyen módszerrel vehető rá, hogy beleugorjon. Utánajártunk.
Ha elkezdenénk sorolni, hogy egy lónak mennyi betegsége van/lehet, akkor bizonyára senki nem adná lótartásra a fejét. Senkit sem akarunk eltántorítani, így csak azokat a betegségeket, és az azokra utaló jeleket szeretnénk megemlíteni, amelyeket minden hobbiló-tartónak is ismerni kell, hogy még időben az állatorvos segítségét kérve megelőzze a komolyabb bajt.
Rövid kedvcsinálónkat ajánljuk mindazoknak, akik szívesen befogadnának családjukba egy kis kedvencet, de a bőség zavarával küzdve még nem tudták eldönteni, melyik fajt válasszák.
Mitől boldog egy kutya? Korántsem olyan bonyolult a kérdés, mint embertársaink lelki világának kiismerése. Cikkünkben megmutatjuk, milyen jelek alapján következtethetünk arra, hogy kutyánk boldog-e vagy sem.
Gondoltál már Will Smith-re úgy, mint az állatok nagy barátjára? Bevalljuk, mi nem, amíg rá nem bukkantunk erre a képre. Sem A függetlenség napjá-ban, sem a "Bad boys"-ban nem mutatja jelét annak, hogy kutyabarát lenne. Bár most, hogy így belegondolunk, a Men in Black videóklipjében feltűnik egy kutya...
A visszatérő külső hallójárat gyulladás egyik leggyakoribb oka az allergiás, atópiás bőrgyulladás. A különféle kórokozók (baktériumok, gombák) túlszaporodása rendszerint másodlagos, amit persze kezelni kell, de ha a háttérok nincs megszüntetve, akkor mindig vissza fog térni. Az allergiavizsgálat valóban hasznos lenne, az ára sajnos valóban magas.
Ha jól olvastam, akkor vérlabor még nem készült... Szükség lenne egy teljes vérképre, szervfunkciós vizsgálatra (máj, vese, emésztőenzimek), valamint egy szerológiai vizsgálatra (FeLV, FIP teszt), és ha lehetséges egy hasi ultrahangos vizsgálatra. Ezen eredmények ismeretében szerintem jobban (objektívebben) lehetne látni mit is érint a betegség, milyen a kórjóslata, és így Önök és az állatorvos kollega is könnyebben tud dönteni a további kezelés(ek) vagy az esetleges elaltatás között... A sárgaság általában máj vagy vérképzőszervi, esetleg autoimmun vagy tumoros eredetű problémára is utalhat.
Kutyát tartani mai modern társadalomban egyben azt is jelenti, hogy egy új költségtényező jelenik meg a család pénzügyeit illetően. Elsősorban minden leendő kutyatulajdonos a kutya esetleges vételi árára gondol ami jelenleg a fajtatiszta kutyák esetében a 40.000,- és az 500.000,- Ft között mozog. Elsősorban az élelem költségivel kell hosszútávon számolni, ami azonban csak egy kiadás a sok közül. A kutyának szüksége van néhány felszerelési és használati tárgyra mint pld. nyakörv, póráz, pihenőhely, etető/itató edény, fésű, kefe, stb. Ehhez hozzá kell még kalkulálni hogy ezek egy része fogyó eszközként nem fog eltartani a kutya egész élete során. Az egészségügyi ellátás; oltások, féregtelenítés, mikrochip, baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvosi ellátás költségei, szintén a kutyatartással együtt járó törvényszerű kiadások. Egy fajtatiszta kutyánál az alacsonyabb árfekvésből, 10-12 év átlagéletkort, 25 kg testsúlyt és a kapcsolódó átlagköltségeket számolva ez azt jelenti, hogy a kutya tartási költsége, egész élete során kb. 1.2 - 1.5 millió Forintba fog kerülni. A veszettség elleni oltás évente, élete végéig kötelező ! Egyszeri költsége 3-4 ezer Ft között változhat.
Sajnos erre a kérdésre látatlanban nem tudok válaszolni és így megoldani sem lehet a problémát, ezért kérem forduljon személyesen állatorvoshoz a cicával, hiszen alapos vizsgálat szükséges, hogy kiderítsék az okát. Több dolog okozhatja, pl. izületi probléma, esetleg valamilyen sérülést szenvedett stb...
A hímivarú állatokat általában később ajánlott tenyésztésbe állítani, mint a nőivarúakat. Ez fajtánként is változhat némileg. Általában a kan kutyákat 2-2,5 éves kor körül vesznek tenyésztésbe, a szukák esetében 1,5 éves korban már szóba jöhet a fedeztetés. Macskák esetében fejlettségtől függően a nőstényeket 1-1,5 éves kortól, kandúrokat 1,5-2 éves kortól szoktak tenyésztésbe állítani. Az ivarérettség időpontja nem azonos a tenyészérettséggel. A tenyészérettség később következik be. Pl. az ivarérés macskáknál már 6-9 hónapos kor körül bekövetkezik, de ilyenkor még nem ajánlott pároztatni.