1011. Kutya-macska ivartalanítási akciók Érden - 2019 ősz
Az ivartalanítási akció célja, hogy a felelős állattartás jegyében minél kevesebb állat szülessen feleslegesen, csekély gazdihoz jutási eséllyel.
Az ivartalanítási akció célja, hogy a felelős állattartás jegyében minél kevesebb állat szülessen feleslegesen, csekély gazdihoz jutási eséllyel.
Az elmúlt években számos független kisállat fogorvos adott ki figyelmeztetést a kemény kutyajátékok és a fogtörések növekvő számának összefüggése miatt, ezért egyre többen sürgették a probléma átfogó, tudományos vizsgálatát. A Pennsylvaniai Egyetem friss kutatása szerint a kemény tárgyak rágása veszélyt jelenthet a kutyák fogazatára, és könnyen fogtöréseket okozhat.
Az egyik leggyakoribb tévhit a gazdik körében, hogy a tápellergia leggyakoribb formája a csirkeallergia és hogy ez felel a kedvencük problémáiért.
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa nem válogat, ugyanúgy megbetegíti a vaddisznókat, a gazdasági haszonállatként tartott sertéseket és a kis kedvencként nevelt törpemalacokat is.
A Délpesti Állatgyógyásztai Központban rengeteg műtét végeznek naponta, összefoglalták mire kell figyelniük a gazdiknak a műtét előtt és után.
Nem írta meg konkrétan, hogy milyen élősködőket szeretnének irtani külsőleg, de a kérdései alapján azt gyanítom, a bolháktól szeretnének megszabadulni a telepen. Ennek legfontosabb alapja, hogy az ott tartott állatokon kell irtani folyamatosan a bolhákat, hogy ne legyenek szaporodásra képes egyedek. A mai korszerű készítmények folyamatos használata esetén ez előbb-utóbb bekövetkezik, de egy kutyatelepen mindig vannak új behurcolók, ami jelentősen nehezíti a helyzetet. A környezetben elsősorban a bolhapeték irtása a fő feladat. Nagyon fontos az állandó tisztogatás, takarítás. Permetezni, befújni az ólakat az általános rovarirtókkal lehet, ezekből sokféle kapható. A baj csak az, hogy a szokásos kiszerelések nem ilyen "ipari méretekre" készülnek, hanem lakásban, kis helyen történő felhasználásra. Azt javaslom, érdeklődjenek a helyi növényvédőszer boltokban, de biztos, hogy az ottani állatorvos kollégák is segítségükre lesznek.
Ha valóban gennyes folyamatról van szó, akkor ez nem gyerekjáték. A kötőhártya gyulladás ebben a korban gyakran nem önálló betegségként, hanem egyéb betegség kísérő tüneteként jelentkezik. A legjobb, ha sürgősen felkeresnek egy állatorvost a beteg állattal.
Egy állatorvosi vizsgálattal leellenőriztetni: vese, húgyvezeték, cukorbetegség !? Amennyiben minden O.K. - mert a szervi eredetű okok kizártak, akkor lehet a problémát viselkedéstechnikai szempontból kezelni. - fontos lenne eldönteni, hogy un. ´jelölő vizelés´ vagy valóban a húgyhólyag ingere ? - az esti/délutáni etetés időpontját előbbre vinni, vagy hogy este ne legyen a kutya szomjas (különösen száraz táp etetése esetén !) - néhány napig kb 23 h is levinni, majd fokozatosan előbbre hozn az időpontot 21 h ig - ugyan csak néhány napig kora reggel 5 h - 6 h is kivinni (ha nincs éjszakai bevizelés) majd ezt az időpontot is fokozatosan későbbre helyezni - éjszaka nem hagyni kint ivóvizet
Mind a három kérdésre azt tudom válaszolni, hogy ezekre így látatlanban nem lehet megfelelő választ adni. Mindenképpen meg kellene mutatni állatorvosnak, ha lehet, minél előbb!
Sajnos a kép alapján nem dönthető el, hogy a sérvvel mi a teendő, azt csak fizikális vizsgálat alapján tudnám eldönteni. A végleges szőrzet kb. fél éves korra alakul ki. Zsömböly Miklós