101. Bicolor perzsa macska
Csak 1955-ben ismerték el a bicolor perzsa macskát önálló fajtaként, s az eltelt évtizedek alatt több érdekes és szép színváltozatot (kék-fehér, fekete-fehér, krém-fehér, vörös-fehér) sikerült kialakítani.
Csak 1955-ben ismerték el a bicolor perzsa macskát önálló fajtaként, s az eltelt évtizedek alatt több érdekes és szép színváltozatot (kék-fehér, fekete-fehér, krém-fehér, vörös-fehér) sikerült kialakítani.
A balinéz macska lényegében nem más, mint hosszú szőrű sziámi. Pontosabban: sziámi ősöktől származik. Eléggé későn, csupán 1963-ban ismerték el önálló fajtaként.
Az ősi legenda szerint a birman egy kék szemű istennőtől, Cun Kiang Szetől származik. Intelligens, gyöngéd, de szerfelett bohókás természetű macska.
A Maine Coon egyike a legősibb észak amerikai fajtáknak. Nevét Maine államról és a mosómedvéről kapta (raccoon = mosómedve), melyet a macska barna cirmos mintázata és dús, hosszú farka ihletett.
A perzsa macskát és a török angórát gyakran összetévesztik egymással. Tény, hogy a két különböző fajta lényegében több évszázaddal ezelőtt keletkezett.
A széna nagyon fontos rostforrás a nyulak számára, az emésztésükhöz nélkülözhetetlen. A nyúltápok mellé is célszerű adni bizonyos mennyiségben. Többféle növény szénája adható, ki kellene tapasztalni, hogy melyik az, amelyiknél kevésbé tüsszög. Arra kellene figyelni, hogy jó minőségű, nem poros, nem szennyezett szénát adjunk. Allergiavizsgálatot elvileg lehet nyulaknál is elvégezni, de nem tudok róla, hogy valahol rendelkezésre állnak-e nyulak számára tesztek. Tudni kell azt is, hogy ezek nagyon drága vizsgálatok, és nagy területen a szőrt is le kell hozzá borotválni.
A párja sűrűn simogassa, hívja oda magához konfliktumentes helyzetekben is a kutyát, és talán enyhülni fog kicsit a probléma. Sajnos ez a viselkedés kutya ideggyengeségéből is fakad, amit örökölhetett.
Ha túlzottan megnő, akkor mindenképpen szükséges vágni. Csak addig a szakaszig vágható le, ameddig még nincs benne ér (ennek eldöntéséhez kell némi gyakorlat) és ebben az esetben nem is fájhat az állatnak. Persze már maga a lefogás is stresszelheti őt, ezért tűnhet úgy, hogy fájdalmas a beavatkozás.
Szerintem nem lenne felesleges a stressz, amivel az állatorvosi vizit járna. Érdemes lenne megvizsgáltatni, hogy el lehessen dönteni, hogy valamiféle betegség van-e a dolog hátterében vagy csak válogatni szeretne. Állatoknál a legtöbb betegség (főleg kezdeti) tünete a nem evés, így ebből önmagában sok következtetést még nem tudok levonni.
A válaszom igen, nagyon is, minden esetben ellés után 24 órán belül el kell vinni az állatot állatorvoshoz, hogy kizárja a magzat jelenlétét a méhben. Ha halott magzat marad a méhben, 36-48 órán belül hullamérgezést okoz az anyának. AZONNAL ORVOSHOZ!!!