101. Bicolor perzsa macska
Csak 1955-ben ismerték el a bicolor perzsa macskát önálló fajtaként, s az eltelt évtizedek alatt több érdekes és szép színváltozatot (kék-fehér, fekete-fehér, krém-fehér, vörös-fehér) sikerült kialakítani.
Csak 1955-ben ismerték el a bicolor perzsa macskát önálló fajtaként, s az eltelt évtizedek alatt több érdekes és szép színváltozatot (kék-fehér, fekete-fehér, krém-fehér, vörös-fehér) sikerült kialakítani.
A balinéz macska lényegében nem más, mint hosszú szőrű sziámi. Pontosabban: sziámi ősöktől származik. Eléggé későn, csupán 1963-ban ismerték el önálló fajtaként.
Az ősi legenda szerint a birman egy kék szemű istennőtől, Cun Kiang Szetől származik. Intelligens, gyöngéd, de szerfelett bohókás természetű macska.
A Maine Coon egyike a legősibb észak amerikai fajtáknak. Nevét Maine államról és a mosómedvéről kapta (raccoon = mosómedve), melyet a macska barna cirmos mintázata és dús, hosszú farka ihletett.
A perzsa macskát és a török angórát gyakran összetévesztik egymással. Tény, hogy a két különböző fajta lényegében több évszázaddal ezelőtt keletkezett.
Nagy valószínűséggel már betegen kapták meg az állatot. Minden betegségnek más és más a lappangási ideje. Egyes vírusos fertőzésnél ez 36 óra, bakteriálisnál 1 hét, vagy akár több hónap. Csak kórboncolással lehet megállapítani, mi váltotta ki a betegséget, és azt - feltehetőleg - hol kapta el.
Egyszerű eldönteni a kérdést. Vizeletet kell gyűjteni az állattól, és az állatorvosi rendelőben különböző vizsgálatokkal megállapítható, hogy vér vagy színezék anyag van a vizeletben. Ha vér van, akkor gyulladásról van szó, amit orvosolunk. Ha színezékanyagot találunk, akkor az csak a takarmány miatt lehetséges, amely nem igényel kezelést.
A testvérek közötti párosodás utáni alom egészségi állapotáról csak jóslatokat lehet mondani. Természetesen nagy esély van genetikai problémák kialakulására, súlyos fejlődési rendellenességekre, és életük végig tartó, elhúzódó betegségekre. Ebből az alomból származó kicsiket tovább pároztatni etikátlan, hiszen sokszor az öröklődő betegségek csak a harmadik vagy sokadik generációban jelentkeznek.
A felfúvódott nyuszi hasa megnagyobbodott, kemény és társulhat hozzá nehezített légzés. Ilyenkor a kisállat gubbaszt, szaporán veszi a levegőt, nem eszik, és elbújik. Minden esetben az adott eleség váltja ki ezt a betegséget, ezért figyelni kell, mit adunk neki. Leggyakrabban nagy mennyiségű friss zöldségek etetése után jelentkeznek a tünetek. A nehezített légzés utalhat még megfázásra, ezért ha a nyuszi elkezd tüsszögni vagy folyik az orra, és visszatérő, el kell vinni állatorvoshoz.
Pár faggyúmirigy működése okozhatja a zsíros tapintást. Egy bizonyos mértékig ez normális, de ha fokozódik a zsír mennyisége, akkor állatorvoshoz kell fordulni!