1151. Mit kell tudni a diómérgezésről és hogyan óvjuk meg a kutyánkat tőle?
Egyre több kutya kerül állatorvoshoz diómérgezés miatt. Miről ismerjük fel és mit tehetünk ellene?
Egyre több kutya kerül állatorvoshoz diómérgezés miatt. Miről ismerjük fel és mit tehetünk ellene?
A perzsaleopárd-kölyök született a Miskolci Állatkertben, szerdán tartották az első állatorvosi vizsgálatát.
A házi kedvencek ma már számtalan háztartásban igazi családtagok. Egyre inkább elköteleződünk a kis kedvencek mellett, és számos előnye van annak, hogy egy kutya, macska vagy egyéb állat az otthonunk részévé válik. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az állattartás során számos kihívással is szembe kell nézni. A háziállatoknak ugyanúgy szükségleteik vannak, valamint nem árt felkészülni rá, hogy időnként bizony a gazdák életét is megnehezíthetik.
A szívférgesség súlyos betegség, ami súlyos tüdőbetegséget, szívelégtelenséget és egyéb szervi károsodást okozhat, végső esetben a kutya életébe is kerülhet a fertőzés. De mit lehet tenni, hogyan lehet megelőzni?
Itt a tavasz, többet lehetünk kint a kedvenceinkkel a szabad levegőn, azonban a különböző betegségek, fertőzések esélye is ilyenkor nő meg. Segítünk, hogy mire kell figyelni azért, hogy a négylábú családtagjaid egészségesen élvezhessék a tavaszi és a nyári hónapokat.
A köhögés nem betegség, csak tünet. A feneség a dologban az, hogy sok betegség tünete lehet. Az Ön által említett allergia, torokgyulladás mellett tehát sok minden lehet a háttérben (pl. akár szívbetegség is). Hogy jelen esetben melyikről van szó, azt csak egy alapos állatorvosi vizsgálattal lehetne eldönteni. Azt javaslom, mielőbb keressék fel újra az állatorvosukat. Ha ő nem boldogul az esettel, akkor érdemes másnak is megmutatni a beteget.
A macskák vemhességi deje 57 nap, amitől plusz/minusz 2-3 nap eltérés teljesen normális lehet. A 64 nap már soknak tűnik. Javaslom, keressenek fel vele állatorvost, mégpedig ha lehet olyat, akinek van ultrahangos berendezése és nézessék meg, hogy minden rendben van-e.
A juhok méhelőesése egy összetett oktanú betegség, ahogyan önnél is, úgy elsősorban fiatal anyákra jellemző. Megelőzni speciális injekcióval nem nagyon lehet, ha megtörténik a baj, néhány órán belüli szakszerű visszahelyezéssel menthető meg az anya élete. Védekezésként az állandó megfigyelést lehet ajánlani, az ellés körül az anyákat a kívánt kondícióban kell tartani hiszen a kövérség hajlamosít, valamint kerülni kell az magas ösztrogén-tartalmú növények (elsősorban a herefélék) túlzott etetését. Sajnos kikerülni teljesen nem lehet a betegséget, nagyüzemi juhállományokban elő szokott fordulni.
Lehet gerinc és/vagy csípőízületi probléma is. Szerintem vigye be egy nagyobb állatorvosi rendelőbe, hogy alaposan kivizsgálhassák.
Igazságot tenni én nem tudok, mindössze a saját véleményemet és tapasztalataimat tudom leírni. Nem tudok arról, hogy az EU-ban ilyen szabály, vagy előírás lenne. Azt viszont tudom, hogy az egész világon hangsúlyosan javasolják az állatorvosok az ivartalanítást. Ha egy nőivarú egyedben csak a petevezetőt kötik le, attól még semmi nem változik: ugyanúgy tüzelni fog, ugyanolyan hormonális hatások érik, ugyanazok a betegségek veszélyeztetik, mintha meg sem lenne operálva. Ennek következtében csak az ivarmirigyek (jelen esetben a petefészkek) eltávolítása jelent megoldást. Tudomásom szerint a magyar állatorvosképzésben már legalább 25-30 éve nem is oktatják a petevezető lekötését, mint lehetséges eljárást, sőt ez utóbbi eljárás műhibának is minősül.