1161. Hogyan szagol, szaglászik a macska?
A macska biztosra megy: nem csak az orrával szagol, hanem a szájában lévő spéci érzékelőjét is beveti. Akár meg is tudja ízlelni a szagokat! Végre itt a magyarázat, miért szaglászik nyitott szájjal a cicus!
A macska biztosra megy: nem csak az orrával szagol, hanem a szájában lévő spéci érzékelőjét is beveti. Akár meg is tudja ízlelni a szagokat! Végre itt a magyarázat, miért szaglászik nyitott szájjal a cicus!
Minden bizonnyal a kutya volt az első olyan állat, amelyet az ember megszelídített és tenyésztett. A kutatások alapján megállapították, hogy legkevesebb tízezer évvel ezelőtt „lett” kutya a farkasból, de az is lehet, hogy több tízezer éve. Ma is úgy tartják, hogy az ember leghűségesebb társa. Mindenesetre évezredeken át segítette ősünket, előbb a vadászatban, majd a nyáj terelésében és őrzésében, szánhúzásban és egyebekben.
A kutyák és delfinek gyógyító "hatásáról" már sokat hallhattunk. De tudtad, hogy a cicák, a halak, és a lovak is képesek segíteni a testi és lelki problémáinkon? Nem csak gyerekeknél, hanem felnőttek és idősek kezelésében is szép eredményeket értek már el ezekkel az állatokkal.
Garfield pár képből álló képregények címe, mely 1978. június 19-én látta meg a napvilágot Jim Davis tollából. A történetek címszereplője Garfield, egy lusta, kövér macska és gazdája, Jon. Garfield imádja a lasagnát és a kávét, utálja a fogyókúrát, a postásokat - letépi a nadrágjukat - és a hétfőket. Csütörtököt mi nem akarunk mondani, ezért kedden meséljük el a történetét...
A Veszprémi Állatkert október 31-én Halloween alkalmából különleges akcióval várja a látogatókat.
Ezt sajnos látatlanban nem tudom megválaszolni. Számos dolog okozhatja, például húgyúti fertőzés, fejlődési rendellenesség, daganat (ez utóbbi nem valószínű ilyen fiatal korban). Javaslom, hogy forduljon állatorvoshoz.
A macskák nem tudnak úgy köpni, mint az ember, ez valami más hang lehet. Azt, hogy 8 év alatt sem tudta megszokni a porszívó hangját, megértem, mert nekem sem sikerült ez majd 45 év alatt. Ráadásul porszívózáskor még mindenki kiabál is, hogy túlharsogja a porszívót. Persze hogy sok ez egy érző szívnek!
Legyen türelemmel, meglátja, holnap már jobb lesz a helyzet. Az új helyre kerülés komoly változás a kiscica életében, önmagában is egy nagy stressz, amit nem mindegyik tud egyformán feldolgozni magában. 1-2 nap után azonban, ha egészséges, már javulnia illenék ennek az állapotnak, és a cicának el kell kezdenie felfedeznie az új környezetét. Ha ez nem így lenne, meg kell mutatni állatorvosnak, mert lehet, hogy beteg, és emiatt bágyadtabb a kelleténél.
Cicájának valószínűleg macskanáthája van. A betegség nem gyógyítható, azonban kölyökkorban két oltás beadásával megelőzhető. A tünetek az immunrendszer gyengülésével felerősödnek. A betegség idővel az állat halálát okozza. Célszerű lenne megmutatni egy állatorvosnak, aki elmondja a lehetőségeit és azt követően eldönthetik, hogy kezeltetik -e.
Az agapornis fajok egyedeinek ivarára lehet következtetni a testalkatból, tollazatból is (a hímek nyurgábbak, faroktollazatuk "V" alakban záródik, a tojók testesebbek, faroktollazatuk "U" alakú). Rózsásfejűek esetén a tojók fejének nagyobb hányadár borítja piros (vagy mutációtól függő egyéb) színű toll, de ehhez összehasonlítási alap kell. Ez persze nem 100%-os támpont, mivel a különböző fészekaljból származó madarak genetikai adottságai eltérőek, a színhiányos (albínó, lutínó), vagy a beltenyésztett madarak általában gyengébb testalkatúak. A faroktollazat is töredezhet, összekuszálódhat, ha a madár szeret a rácson mászkálni. A legbiztosabb ivarmeghatározást a medencecsont távolsága adja. Ha a két egymással szembeni csont összeér, vagy max. 2mm távolságú, akkor nagy valószínűséggel hím, ha a távolság nagyobb, akkor tojó a törpepapagáj. Persze kivételek mindig lehetnek, miként egy madarász barátom emlegette a nagysándor papagájok ivarfelismerése kapcsán: "láttam már nagy fejű tojót, és kis fejű hímet". A madarak színe nem befolyásolja a párba állást és szaporodást, ha ugyanarról a fajról van szó. A különböző agapornis fajokból összeállított párok is képesek utódokat világra hozni, de ezek nem minden esetben továbbszaporíthatók(pl.: fischeri /szemgyűrűs/ x feketefejű /szemgyűrűs/=hibridje továbbszaporítható; fischeri x rózsásfejű=hibridje általában nem szaporítható tovább az eltérő kromoszóma szám miatt, de kivételes esetben két hibrid is létrehozhat utódokat)