1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Kedves kérdező! A vakarózás az egyik leggyakoribb tünete a bőrbetegségeknek, amelyek hátterében fertőző és nem fertőző eredetű kórképek is állhatnak. Bőrkaparék-vizsgálattal a legtöbb fertőző kórokozó kimutatható, majd gyógykezelhető. A nem fertőző eredetű okok az alomanyag szúrósságától kezdve az allergián át a belső szervek rendellenes működéséig is terjedhetnek, kivizsgálásuk időt és nem kis szakértelmet igényel. Javaslatom: ha a próbaterápia nem sikeres, bőrkaparék/biopszia mintát kell laboratóriumi vizsgálatra küldetni állatorvosával. Ha az eredmények ezután sem egyértelműek, érdemes specialistához fordulni. Üdvözlettel, dr. Puskás Gábor Mályi Állatorvosi Rendelő www.malyiallatorvos.hu
Kedves Gazdi! A boxer kutyusnál feltehetőleg allergiás vakaródzásról van szó, de meg kell nézetni, hogy nem a bűzmirigye telt e fel váladékkal, és az okozza a viszketegséget. Ha nem találnak más okot, mint az allergia, akkor lehet homeopátiásan is kezelni a kutyát, ehhez azonban ajánlatos lenne egy homeopata állatorvost felkeresnie, aki egy részletes anamnézis felvétel után ki tudja választani kedvencének azokat a szereket, melyek hatékonyan csillapíthatják a tüneteit. A törpeschnauzerrel kapcsolatban is csak ezt tudom ajánlani, ugyanis ameddig nem derül ki, hogy milyen okok állnak a tünetek hátterében, nem lehet hatékony kezelést sem javasolni. Egyáltalában nem biztos, hogy a mostani lábfájdalomnak köze van a korábbi rühösséghez! Ha szeretné, én is szívesen segítek: 06 (20) 928-4425. Mielőbbi gyógyulást kívánok kedvenceinek: Dr. Kopócsi Andrea.
Ha veszekednének a nimfák (az összeszoktatás szabályait, be kell tartani: pl. a meglévő madár az érkezővel együtt kerüljön új kaliba) a találkozást követő néhány nap múlva is, akkor érdemes őket szétválasztani ideiglenesen, netán véglegesen is. De nem ez a viselkedés jellemző a nimfapapagájokra, bár előfordul az is, hogy az emberhez szokott szelíd madár nem fogad el fajtárst párjául.. Nyugodt, kiegyensúlyozott bánásmóddal madarunk könnyen szelídíthető. Ez türelmet és sok figyelmet igényel. Kezdetben kalitkája mellett beszéljünk hozzá türelmesen. Ha a kezünkben tartott eleségért már odajön, elértük az első eredményt. A következő lépés:kezünket behelyezzük a kalitkába úgy, hogy elég mozgásteret hagyjunk az állatnak. Kalitkán belül etessük kézzel, szoktassuk hozzá kezünkhöz, ültessük ujjainkra. Ha elérkezettnek látjuk az időt a röptetéshez, húzzuk be a függönyöket, hogy ne repüljön az ablaknak. Legcélszerűbb, ha az ujjunkon ülő madarat óvatosan mi emeljük ki a kalitkából. Mindig óvakodjunk a hirtelen, ijesztő mozdulatoktól és az állat megszorításától!
Nehéz elképzelni, mire pisil ahonnan fel tudja inni? Adjon neki almot, amiről nem képes Üdv