1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Kedves Nóra! Valóban a leggyakoribb oka a lábnyalogatásnak az allergia (persze lehet még szőrtüszőatka, vagy rüh esetleg autoimmun bőrgyulladás), ezen belülis gyakoribb a táplálékallergia, ami lábrágásban mutatkozik. Esetleges hipoallergén táp eredményt hozhat, de leginkább egy allergia vizsgálat hozna pontos diagnózist és gyógykezelési stratégiát. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc
A baleset miatt sokkhatástól még a következő költésük sikeres lehet. Hacsak nem érte őket is valami, külsőleg nem észlelhető sérülés. De, hogy biztosan költenek-e, akkor fog kiderülni, ha kitakarítja, újraalmozza és visszateszi a fészek, miután vitaminokkal, ásványi anyagokkal felkészítette a madarakat a következő költéshez. Odú, költés, fióka?
Az első dolog, amit le kell szögezni: a képek alapján semmit nem lehet megállapítani, ehhez ez nagyon kevés. Ami pedig a leírtakat illeti: nos, ha egyszer egy állatban volt rosszindulatú daganat valahol, akkor annak máshol történő kiújulása bármikor bekövetkezhet. Emberek esetében éppen emiatt, ennek megelőzése érdekében végeznek a daganat eltávolítása után hosszas daganatellenes citosztatikus kezeléseket, vagy sugárterápiát, egyéb kezeléseket, hogy ez minél kisebb valószínűséggel következzen be. Az Önök kutyája azonban csak műtéti ellátásban részesült, utólagos daganatellenes kezelést nem kapott. Számomra semmi meglepő nem lenne abban, hogy esetleg a másik orrjáratban is kialakult ugyanaz, vagy valami hasonló, mint a másik oldalon volt. Ahhoz, hogy kiderüljön, vajon tényleg erről van-e szó, nem lehet megúszni egy újabb alapos vizsgálatot (endoszkópia, mintavétel, szövettan, stb). Akkor sem lehet ezt nélkülözni, ha ez nehézségekkel és problémákkal jár. Ennek alternatívája csak az, hogy nem csinálnak semmit, és akkor majd csak lesz valahogy...... Daganatos betegségek szelíd (nem mérgező) gyógykezelése Daganatos a kutyám! Mit tegyek?
Mindenképpen nézesse meg szakemberrel hogy az esetleges belső sérüléseket ellenőrizze és a sebet fertőtlenítse. Teknős elsősegély
A láz egy tünet a gyulladásos folyamatok kísérője a szervezet védekező reakcióinak egyike. Önmagában a láz csillapítása nem szünteti meg a gyulladást. Valamilyen módon - laborvizsgálat, ultrahang vagy egyéb vizsgálat segítségével ki kell deríteni hogy mely szervek érintettek és hogy a gyulladást milyen kórokozók okozzák. Abból hogy antibiotikumot kellett szedni bakteriális fertőzésre lehet gondolni. Miután egy-egy antibiotikum nem hat minden baktérium ellen talán egy hatékonyat is lehetne találni