1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Kb. 4-5 napig figyelje meg a cicát. Egyrészt a székletét (alomtálcát), hogy eltávozott-e a műanyagvég, másrészt pedig a Kedvencét. Ha bágyadt, gubbaszt, hány, nem eszik stb., vagy pedig 4-5 napon belül nem találja a megevett fémet, akkor feltétlen keressen fel egy állatorvost! A szerencse a szerencsétlenségben, hogy a műanyagdarabbal egy fémet is nyelt, így röntgennel könnyűszerrel megállapítható, hogy az idegentest még a belekben van, vagy sem...
Egy szó, mint száz: Itt lenne az ideje az állat ivartalanításának! A vázolt problémák egycsapásra meg fognak szűnni.
Elviekben igen. Megfelelően nagy kalit szükséges, mivel nagy a köztük lévő méretkülönbség. Mivel sok múlik az egyedek habitusán is, így előfordulhat torzsalkodás. Ez esetben szükséges lehet a különhelyezésük.
Mindenképpen vigye állatorvoshoz, ugyanis lehetséges, hogy gerincvelő eredetű a baj.
Minden hüllőre jellemző tulajdonság a vedlés. Ékszerteknősök életük során számtalanszor vedlik le bőrüket. Normális esetben levedlett bőr vékony, átlátszó hártyaszerű képlet. Élőben ez sokszor fehéres, vékony bőrfoszlányként látható, ami a teknős testéről lóg, amíg végleg le nem válilk. Vedlés során nem csak a bőr külső rétegét cserélik le a teknősök hanem a páncél szarulemezeinek elhalt részei is váltódnak. Ezek egészséges esetben szintén könnyen leválnak az alatta lévő területről, átlátszóak, nem véresek, az adott szarupajzsnak méretéhez és alakjához igazodnak. Egészséges teknős egyedül is problémamentesen levedlik. Segítségre abban az esetben van szükség, ha a szarulemezek nem hajlandók maguktól leválni, esetleg több réteg is felhalmozódik (ennek egy gyakori oka a szabálytalan páncélalakulás). Problémás esetben azonban érdemes hozzáértő személytől segítséget kérni.