1366. Miért csóválja a farkát a kutya?
Számtalan véres történet kezdődik így: "Nem is gondoltam volna, hogy veszélyes a kutya, hiszen olyan aranyosan csóválta a farkát..."
Számtalan véres történet kezdődik így: "Nem is gondoltam volna, hogy veszélyes a kutya, hiszen olyan aranyosan csóválta a farkát..."
Ha kutyánk jelenlétét már akkor megérezzük, még mielőtt elvakkantotta volna magát vagy egyáltalán bejött volna a szobába, biztosak lehetünk benne: eljött a fürdetés ideje. Sok gazdi ugyanannyira várja ezt a nagy eseményt, mint kedvence: azaz semennyire. Pedig nincs más választás: az elkerülhetetlent nem érdemes sokáig halogatni.
Mi a teendő ha tüzel a kutyusunk? Tüzelőbugyival kivédhetők a nehéz napok és kicselezhetők a nehéz kanok...
Egy matuzsálemi kort megért, bölcs patkány vetette papírra a hosszú élet titkát, amelyet most a rágcsálótartó nyilvánosság elé tárunk.
Akár kölyök, akár felnőtt macskát hozott a Jézuska, fokozatosan kell hozzászoktatni az új környezetéhez. Minden állat számára stressz az új környezet, ez alól a macskák sem kivételek. Ahogy kivettük a fenyőfa alól, sürgősen ki kell találnunk, hogyan tovább...de hogyan is tovább?
Mindenképpen konzultáljon ez ügyben állatorvosával, aki kezelte a baleset után, hisz ilyen szerkezeteket "személyre" szabottan szokás készíteni, rendelni. Az interneten, külföldi oldalakon lehet találni erre alkalmas készülékeket és rendelni is lehet.
A kutya heréje elméletileg 4 hónapos korig még leszállhat, de ha 2 hónaposan még nem tapintható, akkor az már nem nagyon jó jel. Ha a here a lágyékcsatornában van, akkor hormonkezeléssel 4 hónapos koráig lehozható, később már nem nagyon reagál a kezelésre. Amennyiben a hasüregben van a here, akkor én nem javaslom a kutya megvételét tenyésztési célra két okból: 1. valószínűleg rejtettheréjű marad, nem kezelhető, 2. a rejtettheréjűség genetikai hátterű hiba, a kanok és a szukák is hordozzák, de értelemszerűen csak kanokban jelentkezik. Az ilyen kanokat ki kell zárni a tenyésztésből. Összefoglalva: tenyésztési célra nem javaslom a kutya megvételét.
A repülés utáni pihegés teljesen természetes, főleg olyan madaraknál látható, akik nincsenek jó kondícióban, keveset repültek korábban. Rendszeres röptetés után majd szép lassan csökken a lihegés. A köhögés/öklendezés begyhurutra utalhat, főleg ha gyakran fordul elő. Ilyenkor a nyálkás begytartalmat az állat kiöklendezi és környezetében, ülőrúdján szétkeni. Ebben az esetben állatorvoshoz kell vinni, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Előfordul viszont az is, hogy ezzel a viselkedéssel utánozza a fiókák etetését és társának esetleg játéknak rázza ki a begy tartalmát. A karmokat csak akkor kell vágni, ha visszagörbülnek, esetleg zavaróan karmolnak! Legjobb, ha karomkoptatókat teszünk a kalitkába és műanyag ülőrúd helyett pl. gyümölcsfaágat teszünk be ülőrúdnak. Azt, hogy milyen korban vált kékre a hímek csőr feletti része, pontosan nem tudom, de egész fiatalon a hímek viaszbőre hússzínű, a tojóké pedig kékesfehér.
Tudomásom szerint nem, de azért az általános higiéniás szabályokat be kell tartani. Tehát: kézmosás az állat símogatása vagy a vele való foglalatoskodás után, és semmi esetre sem csókolgatni.
Ez a szőrhullás sajnos folyamatos lesz...