1396. Rókakopó: kiváló nyomtartó, fogós kutyafajta
A rókakopó (foxhound) évszázadok óta egyetlen feladatra kitenyésztett, kiváló nyomtartó, durva, rövid szőrű, erős, izmos testalkatú, 50-60 cm marmagasságú, kiváló idegrendszerű fogós kutya.
A rókakopó (foxhound) évszázadok óta egyetlen feladatra kitenyésztett, kiváló nyomtartó, durva, rövid szőrű, erős, izmos testalkatú, 50-60 cm marmagasságú, kiváló idegrendszerű fogós kutya.
A rövidszőrű német vizsla rövid, tömött szőrű, csokoládébarnától a világos-deresig terjedő színű, 60-64 cm magas, erős, szikár kutya.
Az ír szetter az egyik legismertebb, igen barátságos, de rendkívül nyakas, mahagónivörös színű, ma már kimondottan kedvtelésből tartott kutyafajta. Termete ellenére nem igazán házőrző típus, ahhoz túl játékos.
Az otthon tartott gyíkok elhelyezésre különösen nagy gondot kell fordítani, hiszen nem domesztikált állatokról van szó: gyakran vad befogásból származó gyíkot vásárolunk az állatkereskedésben. Ezért a terrárium berendezésekor a lehető legélethűbben kell utánozni az eredeti élőhelyüket.
Mind a bálnavadászat, mind a fókák prémjükért való legyilkolása olyan téma, mely sem természet-megőrzési, sem állatvédelmi oldalról nem támogatható.
Sajnos, igen. A rühatka (Sarcoptes scabiei canis) a kutya rühösségének kórokozója, amely közvetlen érintkezéssel terjed a kutyák, valamint a kutya és az ember között. Néhány napnál tovább azonban nem képes életben maradni a gazdaszervezet, azaz a kutya nélkül. A rühatka az ásóatkák közé tartozik. Azért nevezik ásóatkának, mert a megtámadott bőrben járatokat váj. A bőrben megtelepedett atka jellegzetes elváltozásokat és gyulladást okoz. A kártétele nem csupán mechanikai, hanem toxikus is. Az emberre átkerült rühatka a ruhán is átrágja magát, hogy a bőrt elérje. Főleg azokat a területeket támadja meg (öl, mellkas, alkarok), amelyekkel a gazdi a kutyával érintkezik. A bőrreakció az irritáló bőrkiütéstől a súlyos allergiás reakciókig terjedhet. Mivel az ember nem természetes gazdaszervezete a rühatkának, az atka csak néhány órán át tartózkodik az ember bőrén, de a kutyával történő folyamatos érintkezés az ember állandó újrafertőzését eredményezi. A rühösség mind az emberen, mind a kutyákon a jól kezelhető betegségek közé tartozik, de a betegek orvosi, illetőleg állatorvosi ellátása nélkülözhetetlen.
Mindenképpen van remény a békülésre, sőt, az lenne a "csoda" ha nem ők lennének a legjobb barátok hamarosan. Előbb vagy utóbb biztos, hogy megszeretik egymást és önfeledten fognak játszani együtt. Általában néhány nap is elég, ritka, hogy 1-2 hét telik el eddig, az pedig még ritkább, hogy örök harag alakulna ki, főleg ilyen fiatal korú macskáknál.
A lágyhéjú teknősök nagyon kényes állatkák, nagyon fogékonyak a bakteriális és az élősködők által okozott betegségekre. Valószínűleg a teknős ürülékében, illetve belében található meg ez a féreg, javaslom az állatkát megmutatni állatorvosnak, még ha nincs is látszólag baja!
Ilyen fiatal korban és ilyen "mértékben" teljesen normálisnak tekinthető és gyakran előfordul. Állatorvoshoz akkor kell fordulni, ha a csukláshoz hányás, öklendezés társul, vagy görcsössé, hosszan tartóvá válik.
Ezen szakma elsajátításához számos kutyakozmetikus-tanfolyamra lelsz a szaklapokban, kiadványokban (pld. A kutya, Új kutya). Amennyiben a tanfolyam után ezen a pályán óhajtasz elhelyezkedni, úgy olyat válassz, amely államilag elismert képzésben részesít. Bátran válogass közülük!