146. Szakembereink: Dr. Kukla Miklós
"Már gyermekkoromban feltűnő volt határtalan állatszeretetem, ami akkor minden elérhető kutya és macska megsimogatásában, megszelídítésében, néha hazacipelésében nyilvánult meg."
"Már gyermekkoromban feltűnő volt határtalan állatszeretetem, ami akkor minden elérhető kutya és macska megsimogatásában, megszelídítésében, néha hazacipelésében nyilvánult meg."
"A feleségemmel kapcsolatunk hajnalán az egyik első randevúnk úgy zajlott le, hogy miután elmentem érte, és a kocsiba ültünk, közöltem vele, hogy most sajnos a tervezett programok helyett elmegyünk egy ellés közben "beszorult" csikót kibányászni az anyjából."
"Az évek során nagyon sok kutya- és macskatulajdonos tisztelt meg bizalmával, így ma már közel 1000 kis páciensre tehető az általam rendszeresen gondozott állatok száma."
"Nagy ajándéknak tekintem a sorstól, hogy olyan munkát végezhetek, ami ekkora örömet okoz a számomra."
"Valószínűleg minden állatorvos számára az igen nehéz esetek, a szinte valószínűtlen gyógyítások a legemlékezetesebbek."
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.