1506. Melyik kutyafajta alkalmas vakvezetésre?
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Német juhászkutya. Nehezen vitatható, hogy ez az intelligens, bátor, hűséges, megtéveszthetetlen, tetszetős külsejű, izmos állat a legnépszerűbb, legtöbbre értékelt szolgálati kutya világszerte.
A labrador retriever őseit különféle retrieverekkel, szetterekkel, pointerekkel keresztezték. Eredetileg az újfundlandi halászok mindenes munkakutyája volt.
A farkát kergető pit bull, és a képzeletbeli legyek után megszállottan kapkodó dobermann egy hibás gén miatt beteg?
A Jack Russell terrier a foxi és más angol terrierek keresztezésével jött létre az 1800-as években, de csak 1900-ban ismerte el hivatalosan is önálló fajtaként a Nemzetközi Kinológiai Szövetség.
Főleg törpenyulaknál gyakori az úgynevezett "spay-leg" (magyarul: lábszétcsúszás) szindróma, ami a hátsó lábak különböző mértékű bénultságával jár. Innen a távolból persze nem vagyok biztos benne, hogy erről van szó, de ha igen, akkor sajnos nem sok javulásra lehet számítani. Mindenképpen ajánlanám azért, hogy mutassák meg személyesen is állatorvosnak, hátha mégis más van a probléma hátterében.
Sajnos nem fog visszanőni.
Valószínűleg halpenész lehet, de távolból pontosan nem lehet megállapítani. Ha vattaszerűek a pöttyök, akkor valószínűleg halpenész! Kezelni Sera termékekkel lehet.
Sajnos a kutyák nem tesznek különbséget az idegen és a saját kölykök között. Még az anya kutya is elmarja maga mellől a kölykeit, ha már terhesek a számára. A kan kutyák még fokozottabban agresszívek a fiatal kutyákkal, mert riválist látnak bennük, és sajnos a koruk miatt még nehezebben tűrik a fiatalokat. Én azt javaslom, ne engedje össze a kiskutyákkal, mert a kölykök fejlődésében mély nyomot hagyhat az egyenlőtlen és igazságtalan verekedés. Külön foglalkozzon az idős kutyával és legyen hozzá türelmes, a kölyköket pedig kutyaiskolába vagy kutyaoviba vigye szocializálódni.
Az aranyhalak végleges nagyságát bizony nagyban befolyásolja, hogy mekkora helyen vannak, illetve mekkora az úszóterük. A közönséges aranyhalak (Carassius auratus) megnőhetnek tóban akár 30 centiméterre is, de akváriumban - ha nem is sokkal - de alulmaradnak, és végleges méretük kb. 20-25 centiméterre tehető! A különböző kitenyésztett fajták sokkal kisebbek maradnak, ezért a teleszkópszemű aranyhalak maximális mérete 14-15 centiméterre tehető! Az aranyhalak életkora - körülményektől és fajtól függően - kb. 4-5 évtől akár 10-15 évre tehető. Minél hidegebb a vizük, azaz 15 és 20°C közötti ez a hőmérséklet, akkor életciklusuk lelassul, és a szokásosnál tovább élhetnek.