1506. Melyik kutyafajta alkalmas vakvezetésre?
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Német juhászkutya. Nehezen vitatható, hogy ez az intelligens, bátor, hűséges, megtéveszthetetlen, tetszetős külsejű, izmos állat a legnépszerűbb, legtöbbre értékelt szolgálati kutya világszerte.
A labrador retriever őseit különféle retrieverekkel, szetterekkel, pointerekkel keresztezték. Eredetileg az újfundlandi halászok mindenes munkakutyája volt.
A farkát kergető pit bull, és a képzeletbeli legyek után megszállottan kapkodó dobermann egy hibás gén miatt beteg?
A Jack Russell terrier a foxi és más angol terrierek keresztezésével jött létre az 1800-as években, de csak 1900-ban ismerte el hivatalosan is önálló fajtaként a Nemzetközi Kinológiai Szövetség.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.