1506. Melyik kutyafajta alkalmas vakvezetésre?
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Német juhászkutya. Nehezen vitatható, hogy ez az intelligens, bátor, hűséges, megtéveszthetetlen, tetszetős külsejű, izmos állat a legnépszerűbb, legtöbbre értékelt szolgálati kutya világszerte.
A labrador retriever őseit különféle retrieverekkel, szetterekkel, pointerekkel keresztezték. Eredetileg az újfundlandi halászok mindenes munkakutyája volt.
A farkát kergető pit bull, és a képzeletbeli legyek után megszállottan kapkodó dobermann egy hibás gén miatt beteg?
A Jack Russell terrier a foxi és más angol terrierek keresztezésével jött létre az 1800-as években, de csak 1900-ban ismerte el hivatalosan is önálló fajtaként a Nemzetközi Kinológiai Szövetség.
A nyúl fő eledele a széna. Ha nem kap elég rostot, annak hiányából adódóan kialakulhat alomevés. Kerülni kell a krumpli, kukorica, sok mag adásását, hiszen azok csak rongálják a máját, és betegséget okoznak. Azonban nem feltétlenül a takarmányozás az oka az alomevésnek. Sokszor a szülés közben megzavart szülő is reagálhat így a stresszre.
A tengerimalac fertőződhet kullanccsal vagy bolhával, ezért érdemes a tengerimalacot, a kutyát és a macskát is lekezelni kullancs- és bolhairtóval. Mindhárom állatnak csak a neki megfelelő készítmény adható!
A pongyola pitypang levele etethető rágcsálókkal, mégpedig a magas rosttartartalmú takarmányt igénylőkkel, pl. nyúl, degu, csincsilla. Ha az állat még nem evett ilyet élete során, először csak kis mennyiséggel kell megkínálni, hogy az esetleges hasmenést elkerüljék.
A kevés alomszámnak több oka is lehet. Kisállatoknál nagyon nehéz nyomon követni a méh és petefészek egészségi állapotát. Az okok között szerepelhet a petefészek cystásodása, korábbi tünet nélkül lezajló méhgyulladás, vagy korai magzatok elhalása és felszívódása. Figyelni kell az anya viselkedését, mert rejtett betegség is meghúzódhat a háttérben.
Azt, hogy mennyi folyadékot fogyaszt a nyuszi, a takarmány víztartalma, a környezet hőmérséklete, páratartalma, és a nyuszi aktivitása befolyásolja. Fiatal nyuszi gond nélkül megihat napi fél, egy deci vizet. Felnőtt korban ez akár két deciig is emelkedhet. Ha ennél többet iszik, nagyon sokat pisil, és folyamatosan fogy, akkor esetleg gondolni lehet cukorbetegségre vagy vesebetegségre, amit egy egyszerű vérteszttel lehet igazolni vagy megcáfolni.