1506. Melyik kutyafajta alkalmas vakvezetésre?
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Német juhászkutya. Nehezen vitatható, hogy ez az intelligens, bátor, hűséges, megtéveszthetetlen, tetszetős külsejű, izmos állat a legnépszerűbb, legtöbbre értékelt szolgálati kutya világszerte.
A labrador retriever őseit különféle retrieverekkel, szetterekkel, pointerekkel keresztezték. Eredetileg az újfundlandi halászok mindenes munkakutyája volt.
A farkát kergető pit bull, és a képzeletbeli legyek után megszállottan kapkodó dobermann egy hibás gén miatt beteg?
A Jack Russell terrier a foxi és más angol terrierek keresztezésével jött létre az 1800-as években, de csak 1900-ban ismerte el hivatalosan is önálló fajtaként a Nemzetközi Kinológiai Szövetség.
Feltétlen állatorvosi vizsgálatot igénylő eset! Többféle probléma lehet: többek között heregyulladás vagy daganat. Keressen fel egy kollégát!
A kis állatkák valószínűleg apró páncélos rákok, és táplálékmaradványon valamint egyéb bomló dolgokon tenyésznek. Halakkal való behordozásuk ritka, inkább növényekkel vagy élő planktonnal szokott bekerülni. El kell kerülni a túletetést, illetve a rothadó dolgokat mielőbb ki kell venni, ha vissza akarjuk szorítani őket/nem akarjuk, hogy túlzottan elszaporodjanak. Kis számban jelenlétük semleges az akváriumban. Kiegyensúlyozott és jól gondozott akváriumban ritkán szaporodnak el. (Ui.: nem tudom milyen halakat tart, de a fentebb említett hőmérséklet nagyon ritkán indokolt, javaslom, ellenőrizze a halai hőmérséklet-igényét!)
Nagytestű kutyáknál gyakran előfordul a növekedési szakaszban a nem megfelelő táplálás következtében (túlzott energia bevitel) sántaság. A tünetet több betegség is okozhatja. A pontos diagnózis felállításához mindenképpen keresse fel állatorvosát aki elvégzi a szükséges kiegészítő vizsgálatokat (röntgen).
Nem ritka probléma hüllők vedlése során, hogy a lábujjakon, farokvégen a bőr nem válik le rendesen. Ez idővel rászárad a végtagra, és elhanyagolt estben vagy többször megismétlődve a végtag / farok elhalását is okozhatja. Kialakulásában legtöbbször valamilyen tartástechnológiai hiányosság szokott szerepelni, elsősorban az alacsony páratartalom. Száraz környezetben a régi bőr nem képes kellően megpuhulni, és az állat nem tudja levedleni azt. A rászáradt bőrt először fel kell puhítani (pl. átmenetileg nedvesebb talaj biztosítása) majd óvatosan el kell távolítani (pl. csipesz segítségével). Minél régebben tart a probléma, annál nehezebb a kezelése is. Amennyiben az otthoni kezelés nem eredményes, javasolt hozzáértő állatorvoshoz fordulni.
Kedves Állatbarát! Min. másfél méterszer egy méteres ketrecre van szükség, de mozgásigényüket csak a lakás teljes birtokba vétele illetve a kerti kint lét elégíti ki. Ketrecben akkor legyenek, ha másként nem oldható meg a tartásuk. A lakásban élő deguk szürkületkor és hajnalban a legaktívabbak, de éjszaka is fent lehetnek. Szoktatás kérdése, mikor mozgékonyabbak. Üdvözlettel: dr. Varga József