1506. Melyik kutyafajta alkalmas vakvezetésre?
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Vakvezetésre leggyakrabban német juhászkutyát és labrador retrievert alkalmaznak, de használnak keresztezett kutyafajtákat is.
Német juhászkutya. Nehezen vitatható, hogy ez az intelligens, bátor, hűséges, megtéveszthetetlen, tetszetős külsejű, izmos állat a legnépszerűbb, legtöbbre értékelt szolgálati kutya világszerte.
A labrador retriever őseit különféle retrieverekkel, szetterekkel, pointerekkel keresztezték. Eredetileg az újfundlandi halászok mindenes munkakutyája volt.
A farkát kergető pit bull, és a képzeletbeli legyek után megszállottan kapkodó dobermann egy hibás gén miatt beteg?
A Jack Russell terrier a foxi és más angol terrierek keresztezésével jött létre az 1800-as években, de csak 1900-ban ismerte el hivatalosan is önálló fajtaként a Nemzetközi Kinológiai Szövetség.
A farok kergetése, rágása, vagy a végtagok túlzott nyalása, rágása minden esetben egy un. pótcselekvés. Kezdetben csak mint nem kívánatos viselkedés jelentkezik, de amennyiben az okok nem szűnnek meg, akkor viselkedészavarrá, stereotypiai jellegű idegrendszeri zavarrá fokozódik. Maga a jelenség, a kényszermozgás (stereotypie, Compulsive Behavior Disorder, CBD ) a hiperaktivitásnak egy különleges, szélsőséges változata. Egy alapos állatorvosi vizsgálattal kideríthető, hogy az ok szervi problémára vezethető vissza, vagy sem. Amennyiben ennek eredménye negatív, akkor a tartási körülményekből, esetleges idegrendszeri, pszichikai okokból ered a viselkedést kiváltó ok. Az állatorvosi vizsgálat és laboreredmények utáni helyszíni megfigyelés után lehet egy hatékony kezelési stratégiát (tartási körülmények megváltoztatása, étrendváltoztatás, gyógyszeres kezelés, Bach-virág terápia, stb.) megállapítani.
De. Két éves kor, vagy a harmadik tüzelés a tenyésztésérettség ideje.
Sajnos a viselkedésváltozás az ivartalanítás következtében már közel sem 100 %-os egy 11 éves kandúr esetében, így nem garantálható, hogy kevesebbet fog csavarogni, vagy verekedni. A tesztoszteron szint csökkenése, és az így kialakuló viselkedésváltozás kb 30 napon belül történik meg. A húgykövek kialakulásának kérdése ivartalanított macskáknál nem teljesen tisztázott, azonban az biztos, hogy energiaszükségletük mintegy 20-25%-kal csökken, így kevesebb táp etetése javasolt, különben elhízhatnak. A húgykövek, a húgycső elzáródása főképp táp és itatás kérdése. Hasznos, ha sok nedves tápot kapnak, sokat isznak, és a száraz tápok közül olyat esznek, amely kifejezetten ivartalanított macskáknak van kifejlesztve. Azt gondolok azonban, hogy még így is több előny származik az ivartalanításból, mint hátrány.
Az egy liter búza vízzel, az nem moslék. Próbáljon neki ízletes, változatos eleséget adni (házi maradék, korpa, kukoricadara, maláta, kenyér, főtt krumpli, malactáp... soroljam??? ) Napi 2-szer 5-8 litert kéne elfogyasztania.
A páncélpuhulás fokozatosan alakul ki. Biztosan nem attól, hogy két napig nem volt UV lámpa a terráriumban. Ha most kifejezetten puha a teknős páncélja, állatorvoshoz kell vinni, aki kalcium injekciót fog neki adni. (A szállításnál vigyázni kell, meg ne fázzon a teknős.) A páncélpuhulást legjobb megelőzni, mert sokszor nehezen gyógyítható. Nagyon fontos a megfelelő étrend és kalcium ellátás. A görög teknősök étrendjének kb. 90%-át alkossák lágyszárúak, például pitypang, lóhere. Ezeknek nagyon magas a kalcium tartalma. Télen, amikor ez nem megoldható, almát, körtét, uborkát, répát lehet nekik adni, lehet reszelve is. Ezekre 2-3 naponta kalcium port kell szórni. (Állati eredetű fehérjét, banánt ne kapjon a teknős, paradicsomot, salátát legfeljebb nagyon ritkán.) Az UV lámpáról megoszlanak a vélemények, hogy feltétlenül szükséges-e. Nyáron majd mindenképpen érje a teknőst napfény rendszeresen.