1546. Vizsla, a bűvös vadász
Azt mondják, hogy ha az összes többi vadászkutya kihalna, a vizsla valamennyit képes lenne helyettesíteni.
Azt mondják, hogy ha az összes többi vadászkutya kihalna, a vizsla valamennyit képes lenne helyettesíteni.
A tacskót mindenki ismeri, bár legtöbben tömzsi termete és görbe lábai alapján ítélik meg, tudni kell róla, hogy nem csak kiváló vadász, de nagy mókamester is egyben.
Bánj úgy a menhelyről örökbefogadott kutyával, mint egy két éves kisgyerekkel, és akkor hamar a kegyeibe fogad. Ezt állítja legalábbis egy állatmenhely vezetője. A legfontosabb, hogy elnyerjük a bizalmát!
Közeleg a tavasz, hamarosan tárt karokkal várnak bennünket a Budai-hegység...és a kövek mélyén rejtőző haragos siklók. Harapása nem veszélyes, de fájdalmas.
A 4TAPPANCS Állatterápia és Kutyatréning Bt. által képviselt, korszerű elmélet és gyakorlat alapjait felhasználó oktatás és képzés 2010 -ben is folytatódik!
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.