1751. Készítsünk leguán fészket
A tojásrakáshoz készülődő nőstény leguán éjt-nappallá téve keresi a legalkalmasabb helyet utódjai számára. A vadonban vermeket ás, a terráriumban nekünk kell biztosítanunk az ideális feltételeket.
A tojásrakáshoz készülődő nőstény leguán éjt-nappallá téve keresi a legalkalmasabb helyet utódjai számára. A vadonban vermeket ás, a terráriumban nekünk kell biztosítanunk az ideális feltételeket.
A nem fertőző betegségek nem megfelelő környezeti tényezők hatására alakulnak ki. Az akváriumi halak számára ez tényező elsősorban maga a víz.
A legfontosabb és legnehezebb az akváriumi halak tenyésztésben az optimális életkörülmények megteremtése az akváriumban található összes vízi szervezet számára. Az optimális környezeti feltétel sok tényezőn alapul: a víz gáz-és só tartalma, hőmérséklete, a növények mennyisége és fajösszetétele, világítás, a tápanyag mennyisége, minősége és típusa, a halak száma, stb.
Az akváriumi halfajok többsége melegvízi. Tartásukhoz az optimális vízhőmérséklet 18-27°C között ingadozhat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a halak hidegvérű állatok, és a testhőmérsékletük megegyezik a külső környezet, vagyis a víz hőmérsékletével.
A legtöbb akváriumi hal nagy mennyiségű oldott oxigént igényel, melynek mennyisége a víz kémiai összetételének egyik legfontosabb mutatója. Az oldott oxigén tartalma a vízben elengedhetetlen úgy a halak, mint minden más élőlény, vízinövény számára.
Myxomatosis ellen mindenképpen kell oltatni a nyulakat, mert gyakran előfordul egyedül tartott állatoknál is. Nyulak Vérzéses Betegsége (RHD) ellen is van oltóanyag, érdemes a helyi állatorvosnál érdeklődni oltás ügyében.
Szoptatásra legjobb az állatpatikákban vagy állatos boltokban kapható, kutya vagy macska felnevelésére való tejpor. Ezeken fel van tüntetve, hogy milyen arányban kell vízzel hígítani. Figyelni kell a tisztaságra (kézzel nevelt rágcsálóknál így is gyakran előfordulnak fertőző megbetegedések) és arra, hogy mindig kézmelegen szoptassuk a kicsiket, megfelelő pici szoptatógumival, vagy szemcseppentővel. Kb. 4 óránként kell szoptatni, majd fokozatosan ritkábban. Egyébként a tengerimalacok már maradó fogazattal születnek, és már az első naptól szilárd táplálékot is képesek felvenni a szopás mellett, így azt is kínálni kell nekik. Ha maguktól nem ürítenének székletet vagy vizeletet, langyos vattával kell simogatni a hasukat, feneküket.
A kamillás borogatás kezdetben jó módszer, érdemes megpróbálni, de ha nem javul 1-2 napon belül a szeme, mindenképpen vigyék állatorvoshoz, aki fel tud írni (vagy tud adni) antibiotikumos szemcseppet vagy szemkenőcsöt. Mindenképpen meg kell nézni azt is, hogy nem valami sérülés miatt gyulladt-e be a höri szeme!
Pontosan megmondani, hogy mi baja volt a degunak nagyon nehéz. (Ehhez többféle laboratóriumi vizsgálat kellene.) Általánosságban annyi elmondható, hogy a kisrágcsálóknak nagyon sok baktériumos és vírusos fertőző betegsége lehet. A legtöbb közülük nagyon súlyos és az állat hirtelen elpusztulásához vezethet, még mielőtt bármiféle kezelésre lehetőség lett volna. Ezenkívül gyakori, hogy a takarmányból jutnak hozzá valamiféle méreganyaghoz, ami szintén okozhat hirtelen elhullást, előzetes tünetek nélkül. Mivel nem tudhatjuk, hogy pontosan mi is volt a probléma, mindenképpen azt javaslom, hogy új pár vásárlása előtt kb. 10-14 napot várni kellene.
A tengerimalacok körmét csak akkor kell vágni, ha nem kopik eléggé és túl hosszúra nő. Ez azt jelenti (fehér körmű "malacnál"), hogy a piros (eret tartalmazó) körömrész után már több mint 4-5 milliméter hosszú a köröm.