1751. Készítsünk leguán fészket
A tojásrakáshoz készülődő nőstény leguán éjt-nappallá téve keresi a legalkalmasabb helyet utódjai számára. A vadonban vermeket ás, a terráriumban nekünk kell biztosítanunk az ideális feltételeket.
A tojásrakáshoz készülődő nőstény leguán éjt-nappallá téve keresi a legalkalmasabb helyet utódjai számára. A vadonban vermeket ás, a terráriumban nekünk kell biztosítanunk az ideális feltételeket.
A nem fertőző betegségek nem megfelelő környezeti tényezők hatására alakulnak ki. Az akváriumi halak számára ez tényező elsősorban maga a víz.
A legfontosabb és legnehezebb az akváriumi halak tenyésztésben az optimális életkörülmények megteremtése az akváriumban található összes vízi szervezet számára. Az optimális környezeti feltétel sok tényezőn alapul: a víz gáz-és só tartalma, hőmérséklete, a növények mennyisége és fajösszetétele, világítás, a tápanyag mennyisége, minősége és típusa, a halak száma, stb.
Az akváriumi halfajok többsége melegvízi. Tartásukhoz az optimális vízhőmérséklet 18-27°C között ingadozhat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a halak hidegvérű állatok, és a testhőmérsékletük megegyezik a külső környezet, vagyis a víz hőmérsékletével.
A legtöbb akváriumi hal nagy mennyiségű oldott oxigént igényel, melynek mennyisége a víz kémiai összetételének egyik legfontosabb mutatója. Az oldott oxigén tartalma a vízben elengedhetetlen úgy a halak, mint minden más élőlény, vízinövény számára.
A rágcsálók alapvető tulajdonsága az, hogy a metszőfogaik folyamatosan nőnek, és ezért az állatnak azt állandó rágással kell koptatnia. Ehhez megfelelő takarmány és körülmények kellenek. Ha ez nincs meg, a fogak nőnek, de ilyenkor igyekeznek olyan irányba tenni ezt, amerre van hely a növekedésükre. Ezért a furcsa irány. Nem nagyon tehetnek mást, fel kell keresni olyan állatorvost, aki az átlagosnál jobban ért a rágcsálókhoz, és kellő tapasztalata van az ilyen problémák kezelésében. Ilyen rendelések persze nincsenek minden településén az országnak, de azért akad egy-kettő, ami egy kisebb kirándulás keretében elérhető és felkereshető.
Megértem a fájdalmát és a kétségeit is. Önmagában a lágyéksérv bármikor műthető, de ha heregyulladással társul, akkor a beteget valóban elő kell készíteni, antibiotikummal, fájdalomcsillapítóval a másnapi műtétre. Hogy éjszaka mi történt csak feltételezéseim lehetnek a teljes kórlefolyás és tünettan hiányában, lehet hogy sérv kizáródott, lehet hogy rejtett szívhiba is állt a háttérben és heveny szívhalál vitte el a kutyust. Mindenesetre ez a folyamat biztosan nem 1 nap altat alakult ki, lehet hogy a végstádiumba került állatorvoshoz a beteg. Ilyen estekben kizárólag a kórbonctani vizsgálat válaszol minden kérdésünkre.
A kutyának szeparációs félelme van, és nincsenek kielégítve a korának megfelelő szellemi és fizikai igényei. Ha nem tudják biztosítani a fajnak megfelelő tartási körülményeket, akkor nem kell kutyát tartani. A tünet nem fajtaspecifikus.
A ´70-es években készült bádogtálcás ketrecek többségét ellátták néhány "oldalsínnel", amibe oldalanként egy 10-15cm magasságú üveglapot helyeztek, így a maghéjjak és más hulladék nem került ki a kalitból. Valami hasonlót lehetne "eszkábálni" például plexi, vagy polycarbonát lapokból, melyek fúrhatók, így egyszerűen és viszonylag esztétikusan is a kalit oldalára erősíthetők.
Az ultrahangos kullancs- és bolhariasztók semmit nem érnek, bármilyen kontrollált kísérletben próbálták ki őket, elbuktak. Én mindig egy nyakörvet (6 havonta) és mellette spot-on cseppeket (havonta) javaslok. Termékneveket azt hiszem, itt nem írhatok sajnos, de tény, hogy vannak kevésbé hatásos és hatásosabb cseppek a piacon, de természetesen ezek csak megfigyelések, és az eredményességük is helyenként és kutyánként változnak, tehát érdemes kipróbálni 1-2 terméket, és amelyik működik, azt használni.