1751. Készítsünk leguán fészket
A tojásrakáshoz készülődő nőstény leguán éjt-nappallá téve keresi a legalkalmasabb helyet utódjai számára. A vadonban vermeket ás, a terráriumban nekünk kell biztosítanunk az ideális feltételeket.
A tojásrakáshoz készülődő nőstény leguán éjt-nappallá téve keresi a legalkalmasabb helyet utódjai számára. A vadonban vermeket ás, a terráriumban nekünk kell biztosítanunk az ideális feltételeket.
A nem fertőző betegségek nem megfelelő környezeti tényezők hatására alakulnak ki. Az akváriumi halak számára ez tényező elsősorban maga a víz.
A legfontosabb és legnehezebb az akváriumi halak tenyésztésben az optimális életkörülmények megteremtése az akváriumban található összes vízi szervezet számára. Az optimális környezeti feltétel sok tényezőn alapul: a víz gáz-és só tartalma, hőmérséklete, a növények mennyisége és fajösszetétele, világítás, a tápanyag mennyisége, minősége és típusa, a halak száma, stb.
Az akváriumi halfajok többsége melegvízi. Tartásukhoz az optimális vízhőmérséklet 18-27°C között ingadozhat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a halak hidegvérű állatok, és a testhőmérsékletük megegyezik a külső környezet, vagyis a víz hőmérsékletével.
A legtöbb akváriumi hal nagy mennyiségű oldott oxigént igényel, melynek mennyisége a víz kémiai összetételének egyik legfontosabb mutatója. Az oldott oxigén tartalma a vízben elengedhetetlen úgy a halak, mint minden más élőlény, vízinövény számára.
Olvassa el a használati utasítását a szernek, abban le van írva, hogy mennyi idős állatok kezelhetőek vele. Egyébként az anyát érdemes kezelni olyan készatménnyel (spot on) amit a kismacskák nehezen nyalnak le. a kicsiket egyébként érdemes melegvéű állatra nem ártalmas inszekticid készítménnyel spray módjára kezelni. plussz FÉREGHAJTÁS
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni. A kölykök anyai (maternalis) védettsége (amit az anyatejjel szereznek meg) a fertőző betegségekkel szemben 8-10 hetes korban megszűnik. Ettől kezdve ők védtelenek a kutyák fertőző betegségeivel szemben. Ezért szoktuk 8 hetes kor körül elkezdeni a védőoltásukat (és azért, mert korábban a maternális immunitás akadályozza a védőoltások hatásának kialakulását). Amíg az állatok alap immunitása nem épül fel a legfontosabb betegségekkel szemben (pl. parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis), addig nem igazán ildomos olyan környezetbe vinni őket, ahol nagy tömegben fordulnak meg ismeretlen előéletű és egészségügyi állapotú ebek (pl. kutyafuttatók). Persze meglehetős túlzásnak minősül, hogy egyesek a földre sem teszik le az állatot addig, amíg nincsenek meg a védőoltásai) - mert van ilyen is. De vajon kell-e sétáltatni ("utcára vinni") a 8-10 hetes állatokat? Valójában nem! Ahol van egy kis udvar, ebben a korban bőségesen elegendő az a mozgási lehetőség a számukra, amit az udvar biztosít. Annál is inkább, mert ebben a korban a kölykök még igen fáradékonyak. Már néhány perces intenzív mozgás kimerítheti őket. Szükségük van arra, hogy "lerogyjanak", és pihenjenek. Nemegyszer tapasztalhatjuk, hogy heves játék, ugrándozás során a kölyök szinte összecsuklik, és már alszik is. Persze más a helyzet ott, ahol nincs udvar (lakásban tartott állatok). Őket (kénytelen-kelletlen) viszonylag korán le kell szoktatni az utcára, mert jó lenne, ha legalább a pisi-kaki egy része az utcán tárgyiasulna, nem a lakásban. Arról nem beszélve, hogy mielőbb szeretnénk szobatisztának tudni a kedvencünket. Nos, ilyen esetben kell keresni a környéken olyan helyet, amit nem látogatnak rendszeresen idegen kutyák. Analógiaként azt szoktam említeni, hogy a kisgyerekeket is leviszi a család az utcára, utaznak is velük, emberek között vannak, pedig még nincs meg minden védőoltásuk, de fertőző osztályra nem viszik őket látogatóba... Ugyanez a helyzet a kutyákkal is. Amíg nincsenek meg a szükséges védőoltások, addig természetesen fokozott figyelemmel kell lenni a környezet iránt. Ahol sok kutyát látunk mozogni, ahol kutyaürülék van a közterületen, oda ne vigyük. Ha ki is visszük az utcára a kölyköt, a séta hossza eleinte ne legyen több 15-20 percnél (éppen a már említett fáradékonyság miatt). Azaz még ne induljunk el kirándulni a kölyökkel, mert hamar ölben cipelhetjük... Arra a kérdésre, hogy hány védőoltás után vihetjük kutyás közösségbe a kölyköt, azt tudom mondani, hogy az az oltási protokolltól függ. Állatorvosa válogatja, hogy milyen oltási sort alkalmaz. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a veszettség elleni oltást is beszámítva 4-5 oltás kell ahhoz, hogy biztonsággal közösségbe (kutyák közé) mehessen az állat. Szerencsére manapság már elég jónak mondható a gazdás kutyák oltottsága, ezért szinte nem találkozunk már parvo-val, szopornyicával. Tehát a korábbi évtizedekhez képest a fertőzési kockázat jelentős mértékben csökkent. Fentiekre való tekintettel, ha az állatorvosuk úgy látja jónak, hogy az általa alkalmazott oltási sor alapján csak a 4. oltás után biztonságos a kölyök közösségbe vitele, akkor azt javaslom, hogy ezt tartsák be. A későbbiekben megtérül a türelem. A nemkívánatos szaporulat megelőzése érdekében a magam részéről az ivartalanítást javaslom.
Kedves Kérdező! Meg kellene nézetni a cica fülét, könnyen lehet, hogy hallójárat- gyulladása van.A krém helyett érdemesebb lenne fülcseppet használni, és előfordulhat, hogy paraziták telepedtek meg a cica fülében. Ezekre a problémákra mindre más szer kell, de előtte feltétlenül kivizsgálás.
Kedves szepandi! A kérdésére korrekt választ csak egy kórbonctani vizsgálat adhat.
Terráriumban tartott kígyók nagyon gyakran felborítják a vizes edényüket, fürdővizüket. Ez ellen az egyetlen megoldás, hogy olyan tálba kapják a vizet, amit nem tudnak felborítani. Esetleg egy nagyobb követ lehet a vízbe tenni, ami segít a probléma megelőzésében. Szintén javasolt a terrárium páratartalmának kismértékű emelése is. A sárgás bélsár, illetve a giliszták jelenléte valamilyen féregfertőzöttségre utal, ami mindenképp állatorvosi vizsgálatot igényel.