1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
Ha a papagáj hozzá van szokva hosszabb repülésekhez és így tapasztalható (hallható) a szörtyögés, akkor kóros is lehet, ugyanis idült jellegű légzőszervi elváltozásoknál előfordulhat a légzsákokban lerakodott és onnan felszakadozó váladék okozhatja ez a tünetet, főleg ha a repülés után "elerőtlenedik" is. Viszont ha nem szokott sokat röpködni, néha-néha "kiszabadul" és így hallható a szörtyögés, nem tekinthető kórosnak. Ezek alapján aggasztónak találja az állapotát állatorvossal vizsgáltassa ki alaposan.
Hullámos papagájok egészen szélsőséges hőmérsékletek között is meg tudnak élni, de ehhez az kell, hogy fióka koruk óta ki legyenek téve a hideg vagy a meleg hőmérsékletnek, illetve egy hosszú és fokozatos szoktatás szükséges. A megfelelő odúra viszont mindig szükség van. Felnőtt madarat, akit azelőtt csak lakásban tartottak nyugodtan ki lehet tenni nappalra már tavasszal is (ha jó idő van, tehát kb. 20-25 fok) és persze nyáron. Nagyon figyelni kell azonban arra, hogy ne kerüljön szeles, huzatos helyre (megfázhat!!), és mindig legyen árnyékos terület is a kalitkában, hogy el tudjon bújni a forró napsugarak elől. Nyáron kis fürdető tálkát is célszerű kirakni, mert sok papagáj imád fürdőzni. A nyári meleg éjszakákat is kint töltheti, persze ügyelni kell az esetleges macska vagy egyéb ragadozók támadására, viharokra stb.
Jó tartási körülmények esetén nálunk a nimfapapagájok általában 15-18 évig élnek. Néha azonban "matuzsálem korú", 19-25 éves példányokkal is találkozhatunk. Bővebben itt: Nimfapapagáj, akár évtizedekre is a társad lehet
Elképzelhető, hogy valami rossz élmény érte, azért csíp újabban. A papagájok nevelése nagyon-nagyon sok türelmet és gyengédséget igényel, egy hirtelen mozdulat, vagy bármi amitől megijedhet, hosszú időre hátráltathatja a szoktatást. A kézhez szoktatás menete egyébként: kézből etetés - hassimogatás - ujjra ültetés - fejsimogatás, stb. De mindez nagyon hosszú időt és türelmet igényel.
A tenyésztést kb. 9 hónapos korban ideális elkezdeni, kb. ekkorra lesznek tenyészérettek a hullámos papagájok. Ha ekkorra sem raknak tojást annak számtalan oka lehet (pl. nem megfelelő tartás (odú!, kalitkaméret, hőmérséklet, nyugalom), takarmányozás (ásványi anyagok, vitaminok), párválasztás, stb.).