1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
Kedves Gazdi! Mivel nincs feltüntetve, hogy az antibitikum vizsgálatok milyen baktériumra vonatkoznak, így sajnos nem lehet mit mondani. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc
Sajnos nem tudok megnyugtató választ adni, pontosabban semmilyen választ nem tudok adni. Ez tipikusan olyan probléma, amit csak nagyon alapos vizsgálatok után és sok évi tapasztalattal a háttérben lehetne megválaszolni. Interneten feltéve a kérdését erre nem lehet (pontosabban nem is szabad) semmit mondani. Ez ugyanis egyszerűen kóklerség lenne!
Valószínüleg a központi idegrendszert, egyensúlyszervet érintő fejlődési rendellenesség. Ha a kolléga kezelésére sem javul, akkor tényleg nem jók a kilátások...
Sok minden szóba jöhet: ideg-, izom-, ízületprobléma stb. Szükség lenne egy alapos fizikális- és röntgenvizsgálatra. Keressen fel egy ortopédiában jártasabb állatorvos kollégát!
A jódpótláshoz valóban megoldás lehet az alkalmankénti Betadin használat. Érdemes kúraszerűen havonta egyszer, 3-4 egymást követő napon át 1-2 csepp/liter adagolásban az ivóvízbe tenni. Nagyobb dózisban, pl. 1 csepp/dl arányban is keverhető, de előfordulhat, hogy az intenzívebb íze miatt nem iszák meg a madarak. A jód fertőtlenítő hatást is fejt ki a szervezet működéséhez szükséges hozzájárulás mellett, de túladagolva kipusztíthatja a bélflórát. Gyógyszeres, vitaminos ivóvízbe ne tegyük, a kúra után kedvező hatású egy 4-7 napos probiotikumos (pl.Laktiferm, vagy magyar gyártmányú megfelelője az Agroferm) ivókúra is.