1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
A tarka színváltozatot nem a könnyebben felismerhető ivarjegyek jellemzik. A világos naracssárga pofafolt általában tojó ivarú nimfát jelez, bár ebben igen nagy eltérések lehetnek az egyes madaraknál. A faroktollazat fonákoldalának keresztcsíkozása szintén tojóra utal. Amennyiben a madár túl van a második vedlésén, vagyis úgy egy év körüli, vagy idősebb, akkor egy viszonylag biztos támpont az un. ausztrál sáv vizsgálata, ami szárny fonákoldalán, szárnytollanként egy, vagy több sárgás színű petty szabályos sorát jelenti a tojó madaraknál, míg a hímek szárnyának belső oldala pettyezettségtől mentes.
Ez súlyos vitaminhiányra utal, ha már nem is mozog az nem jó jel. Állatorvos vitamin injekcióval talán még segíthet, de sok jóra ne számítson. A másik állatra is ráférne. A teknősöknek is szüksége van a speciális UV fényre és melegre napi 10-12 órában, ez lámpákkal megoldható. Etetésre a legalkalmasabb a kis méretű fagyasztott hal és csiga, a boltokban kapható szárított rákot és más műkajákat csak kiegészítőnek adja. Keressen hüllőkre szakosodott szaküzletet ott mindent beszerezhet amire az állatoknak szüksége van és szaktanácsot is kaphat.
A különféle internetes fórumokon sok mindet javasolnak. Ezek jelentős részére igaz a "kibicnek semmi sem drága" mondás. Ha előírt mennyiségben alkalmazta a spot on készítményt, akkor a gyártó által is javasolt 3 hét elteltével történő ismétlés optimális. Ha nincs visszafertőzési lehetőség, mint új, más díszmadarakkal, vadmadarakkal való érintkezés, akkor az is lehet, hogy soha többé nem lesz szükséges újabb kezelés. A szaruban élősködő atkák lábtünetét tényleg "meszes láb"-nak nevezik. 24 óra elteltével a sterilizált környezetbe visszaengedhetők a madarak, pár hétig rendszeresen ellenőrizze őket és környezetüket, hogy időben észlelje, ha esetleg megjelenne kikelt petékből az újabb generáció.
A lakásban tartott papagájos vedlési ideje meglehetősen rendszertelen, mértéke változó. Ha csak kihullottak a tollak és nincs más tollazati rendellenesség, mint a szárnytollak kihullás, ciszták a bőrön, göbök az új tollakon, akkor a tollazat rövidesen újrafejlődik. A faroktollak elvesztésének még egy jellemző oka lehet, amennyiben a madár helyváltoztatás céljából rendszeresen a kalit rácson mászik repülés helyett. Ilyenkor a tollak folyamatosan letöredeznek, helyváltoztatás nélkül nem oldódik meg a probléma.
Nem tudok látatlanban segíteni. Feltétlen vigye el őt állatorvoshoz!