1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
Igen, szükséges teleltetni a megfelelő fejlődése és egészsége érdekében! Ez egyébként sokszor a görögtekik tartásának az egyik nagy nehézsége.
A hideg idő beálltával természetes környezetben ezek a teknősök is telelnek (torpor állapotba kerülnek). Fogságban csak akkor fontos teleltetnünk őket, ha szaporítani szeretnénk teknőseinket. A görögteknősök a szabadban október közepétől, a következő év áprilisáig telelnek. A teleltetésre otthoni körülmények között biztosítsunk egy kb. 50x50x50 cm-es ládát, amit kibélelünk nyirkos avarral. A ládát elhelyezhetjük a kertben, egy kb. 1 méter mély gödörben vagy a házban, egy hűvös (4-10 °C-os) helységben. Nagyon fontos, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 10 °C fölé, mert felgyorsulhat az állatok anyagcseréje és ez a szervezet teljes kimerülését, akár halált is okozhat. Teleltetés előtt egy héttel fejezzük be az állat táplálását, hogy tápcsatornája kiürüljön. Tavasszal, teleltetés után, mikor ébresztjük, fürdessük meg langyos vízben, majd adjunk neki vizet. Kicsit később kezdjük el az etetését is.
A vadászgörény védőoltásainak az ára az oltóanyag típusától és a beavatkozást végző állatorvosi rendelőnkénti áralakulástól függően 2000 Ft-tól 4000 Ft-ig terjedhet. De vannak olyan oltóanyagok, amelyeknek az ára kétszerese is lehet az előzőknek. Olvass tovább! Mit tegyek, ha a vadászörén felpuffadt? Milyen esetben kell a vadászgörény bűzmirigyét kivetetni?
Létezik ilyen megoldás az ivarzási tünetek elnyomására, de csak a vadon élő állatoknál vagy az állatkerti vadaknál alkalmazzák. Ez a beavatkozás nem számít ivartalanításnak, csak időleges megoldást jelent a "problémára". A legjobb tudomásom szerint nincs ilyen beavatkozás a kedvenceknél Magyarországon.
A legtöbb rövidorrú kutyánál előfordul az eléggé intenzív könnyezés. Ez amiatt van, hogy a könny nem tud elfolyni a könnycsatornán keresztül az orrüregbe. Így a belső szemzugnál összefutva onnan kicsöppen és ott marad a szemkörüli szőrzeten és ráncokban, a levegőn megbarnul. De előfordulhat, hogy kötőhártyagyulladása van látható gennyes, ödémás elváltozás nélkül (pl. mycoplasma fertőzés, enyhébb lefolyású, idült, tüszős kötőhártyagyulladás, stb.) Az állatorvos biztosan meg tudja állapítani, hogy mitől lehet ez nála.