1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
Kutyáknál is igen változó, hogy meddig van fogamzóképes ivarzási ciklusuk. Azt csak az adott tüzelés vizsgálatával lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szuka még foganhat-e idős kora ellenére, vagy sem. Az általános állapotra való messzemenő következtetés levonását is nagyon nagy merészségnek tartom, hiszen ennél azért jóval bonyolultabb a kérdés. Alapos kivizsgálással és laborvizsgálatokkal sokkal többet lehet megállapítani egy idős kutya egészségi állpotáról, mint egyéb módon. Egyébként is javasolt a 7 évesnél idősebb kutyák esetében 6 havonta szűrővizsgálatokat végeztetni, hogy meg lehessen előzni a bajt. Különösen javasolt azon szukák alapos szülészeti kivizsgálása és a tüzelések figyelése, hosszának regisztrálása, amely állatok sohasem ellettek. Ezeknél ugyanis az időskori méhgyulladások előfordulásának esélye nagyobb.
Sok, rendszeres ápolást igénylő kutyafajtát, mint amilyen az uszkár is, ajánlatos minél hamarabb kozmetikába vinni, hogy alkalmazkodjon a körülményekhez - nyírás, fürdetés, szárítás, stb. -, így a későbbiekben jól fogja viselni ezeket, amely tény nem elhanyagolható mind kutya, mind gazdi számára. Tehát, amint a kiskutya megkapta minden, szükséges oltását (kb. három hónapos korára) már lehet kozmetikára vinni. Ami a nyírás intervallumát illeti, az egy uszkár esetében - függetlenül a korától és amennyiben azt szeretné, hogy a fazonját ne veszítse el - kb. másfél hónap.
A karomban futó ér sérülése esetén a karomágy fokozottan érzékennyé válhat, így mindenképpen azt javaslom, hogy ne kozmetikushoz, hanem állatorvoshoz forduljon.
Kutyákat 1/4 évente kell féreghajtani és érdemes olyan tablettás készítményt kérni, ami "kombinált", tehát többféle féregtípusra is hatásos! (Egyébként egy ideje az évi egyszeri féreghajtás (pl. veszettségoltáskor) kötelező lett.)
Háromféle váladék ürülhet a kiscicából: vizelet, bűzmirigyváladék vagy bélsár. Mindegyiknek jellegzetes szaga van, bár a vizelet ilyen fiatal cicánál nem biztos, hogy szagos, és ürülhet az öröm hatására is. Javaslom, hogy próbáljon mintát gyűjteni és esetleg bevinni egy rendelőbe. Elméletileg egyik sem veszélyes az emberre-gyerekre, de az általános higiénia szabályait mindenkor be kell tartani. Remélem féregtelenítés történt már, mert az igazán veszélyes lehet a gyerekre.