1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
Csak ivartalanítva javaslom a kutyák együtt tartását. Rokonok közti párosodás esetén sok probléma léphet fel a kiskutyáknál. Hogy mi baja lehetett, azt nem tudom. De az biztos, hogy nem szabad egy kutyának évente kétszer fialni. Ez nagyon megterheli a szervezetét! És a kiskutyák megfelelő elhelyezése is nehézkes. Ajánlom, hogy az összes kutyájukat - fiúkat, lányokat is -ivartalanítsák, és ezt a szomszédoknak is lehet tanácsolni!
:)) Ha megint megnő a "csuha", akkor újból le kell vágni! :) Ha komondor vagy puli, akkor azért úgy is lehet hagyni, csuhástul! És ha koszos vagy büdös lesz, akkor kell csak csuhátlanítani! :) Illetve érdemes tiszta (füves vagy murvás) környezetben tartani, így nem koszolódik annyira, a csuhéja. :)
Leggyakoribb az atkásság, de gombásság, tetvesség és ekcéma is lehet (ez utóbbi nem fertőző). (És persze ezek miatti másodlagos bakteriális fertőzés is előfordulhat.) Mivel gyakran én sem tudom eldönteni, melyikről van szó, kombinált kezelést szoktam alkalmazni. Általában az injekciókat ismételni is kell és otthon is szükséges kezelni. A bőrkaparék-vizsgálat laborára valóban nem olcsó, pár ezer forint, ezért viszonylag rikán kerül rá sor kisrágcsálók esetén.
Ha a csőr túlnövése akadályozza a madár táplálékfelvételét, akkor okvetlenül forduljon állatorvoshoz. A csőr deformálódását állatorvos tudja korrigálni.
A problémát vagy külső-belső élősködők vagy egy fejlődési rendellenesség (francia vedlés) okozza. Az előbbi esetben parazitamentesítéssel orvosolható a probléma, az utóbbi eset sajnos nem kezelhető/gyógyítható.