1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
A legkisebbre növő nyuszit a holland törpenyulak között lehet megtalálni, de ezen fajon belül is vannak eltérések. A nagyon-nagyon lekicsinyített egyedek sokszor hordoznak magukban genetikai vagy más betegséget, ami együtt öröklődik a mini mérettel. Ezért óvatosan kell választani társat, hiszen nem mindig a legkisebb a legegészségesebb. A holland törpenyulak nagyon kedves és szép nyuszik, és a közepes vagy a fajtájához mérten nagyobbacska egyed is kicsire nő a többi fajtához képest, viszont egészségesebb és hosszabb életet lehet nekik jósolni. Ha az alomszámot nézzük, akkor azt mindenképp tudni kell, hogy a törpenyulaknál igen ritka a nagy utódszám. Míg a házinyulak 5-12 utódot hoznak a világra, addig a törpenyulaknál az 5-6 utód soknak számít. Olyan tenyészetből érdemes választani, ahol az anyanyúl nem idős, kettőnél nem többször ellették egy évben, és ahol a kölykök között nincs és nem is volt nagy elhullási arány vagy fejlődési rendellenesség.
Az ultrahangos rágcsálóriasztó jó lehet a patkányok távoltartására, csak úgy kell elhelyezni, hogy a nyulaktól megfelelő távolságra legyen, hogy ne zavarja őket. A probléma megoldásához azt kellene tudni, pontosan honnan jönnek a patkányok, hol van a búvóhelyük, és valóban ők tizedelik-e az állományt. Érdemes a fialásnál az anyanyulakat biztonságosan elkeríteni vagy áthelyezni egy olyan helyre, ahová a patkányok nem jutnak be. Érdemes kipróbálni a villanypásztor használatát, vagy ami még hatásosabb, egy kotorék eb vagy ebek tartása, hiszen e kutyafajtáknak a vérükben van a patkányok megfogása vagy távoltartása.
A farok bőrének kismértékű hámlása normális. Ha ez a folyamat hirtelen jelentkezett és eddig ez nem volt észrevehető, esetleg erős bőrhámlásról van szó, ami viszkető érzéssel és/vagy kisebesedéssel, elszíneződéssel jár, betegségre utalhat. Ebben az esetben érdemes megmutatni az állatorvosnak, mert kezelésre szorulhat a bőr.
Jó tartási körülmények mellett előfordulhat a téli szaporulat is. Az újszülött nyusziknak az első pár napban 30-35 fokra van szükségük, ezt követően 25-30 fok lesz a hőmérsékletigényük. Fészekrakáskor az anyanyulak igyekeznek úgy kialakítani a fészket, hogy ez a hőmérséklet meglegyen. Érdemes hőmérővel ellenőrizni a területet, amikor az anyanyúl is bent tartózkodik a fészekben.
Sajnos a patkányok idős korukban daganatosodásra hajlamosak. Érdemes lenne mintát vetetni az új daganatból, hogy milyen indulatú, és ezután mérlegelni a műtéti lehetőséget. Vannak olyan daganatok, amelyek akár két hónap alatt kiújulhatnak, és ha ilyen gyorsan növekednek, akkor biztosan problémát fognak okozni.