1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
A nyúl fő eledele a széna. Ha nem kap elég rostot, annak hiányából adódóan kialakulhat alomevés. Kerülni kell a krumpli, kukorica, sok mag adásását, hiszen azok csak rongálják a máját, és betegséget okoznak. Azonban nem feltétlenül a takarmányozás az oka az alomevésnek. Sokszor a szülés közben megzavart szülő is reagálhat így a stresszre.
A tengerimalac fertőződhet kullanccsal vagy bolhával, ezért érdemes a tengerimalacot, a kutyát és a macskát is lekezelni kullancs- és bolhairtóval. Mindhárom állatnak csak a neki megfelelő készítmény adható!
A pongyola pitypang levele etethető rágcsálókkal, mégpedig a magas rosttartartalmú takarmányt igénylőkkel, pl. nyúl, degu, csincsilla. Ha az állat még nem evett ilyet élete során, először csak kis mennyiséggel kell megkínálni, hogy az esetleges hasmenést elkerüljék.
A kevés alomszámnak több oka is lehet. Kisállatoknál nagyon nehéz nyomon követni a méh és petefészek egészségi állapotát. Az okok között szerepelhet a petefészek cystásodása, korábbi tünet nélkül lezajló méhgyulladás, vagy korai magzatok elhalása és felszívódása. Figyelni kell az anya viselkedését, mert rejtett betegség is meghúzódhat a háttérben.
Azt, hogy mennyi folyadékot fogyaszt a nyuszi, a takarmány víztartalma, a környezet hőmérséklete, páratartalma, és a nyuszi aktivitása befolyásolja. Fiatal nyuszi gond nélkül megihat napi fél, egy deci vizet. Felnőtt korban ez akár két deciig is emelkedhet. Ha ennél többet iszik, nagyon sokat pisil, és folyamatosan fogy, akkor esetleg gondolni lehet cukorbetegségre vagy vesebetegségre, amit egy egyszerű vérteszttel lehet igazolni vagy megcáfolni.