1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
Valószínűleg az ivarzási tünetek felfüggesztésére írtak elő a cicának ilyen tablettát, helyes adagolás mellett nem hinném, hogy vemhes maradhat, azonban figyelembe kell venni, hogy helytelen adagolás esetén a cica ivarzó lehet és vemhesülhet is, ezért pontosan tartsuk be az adagolási előírást!
Több cikket is olvashatsz a témáról a Haziallat.hu-n, lásd az alábbi linkeket!
A 3. szemhéj előesése alapvetően azért következik be, mert kisebb-nagyobb fokú dehidráció (folyadékvesztés) kapcsán a szemgolyó mélyebbre süllyed a szemgödörben, melynek kapcsán a a szemgolyó kevésbé támasztja a 3. szemhéjat, ezért az előrecsúszik. A 3. szemhéj gyulladásától eltekintve nem önálló betegségről, csupán tünetről van szó, amely arra utal, hogy valami probléma van az állattal (pl. napokig nem táplálkozott és ivott rendesen), vagy valamilyen betegség következtében legyengült a szervezete. Tehát egy olyan tünetről van szó, ami "indikátorként" működik. Ezért azt javaslom, hogy - azon túl, hogy próbálják meg jól tartani eleséggel és vízzel, és persze szeretettel - mutassák meg a kezelő állatorvosnak, nincs-e a tünetek hátterében valamilyen betegség is. Sajnos az elkóborlás, a kóbor macskákkal való - nemritkán durva - találkozás lehetőséget ad különböző fertőző betegségek "beszerzésére", melyek között több gyógyíthatatlan is van (FIP, leukózis, immunhiány betegség). Szerencsére nagyobb a valószínűsége, hogy csupán kimerültségről, 2 napos éhezésről, szomjazásról van csak szó. De az ördög nem alszik. Úgyhogy irány az állatorvos!
A macskabajusz letöredezésnek okát nagyon nehéz (sok esetben lehetetlen) kideríteni. Legtöbbször a hosszú szőrszál szokásosnál másabb (gyengébb) szerkezete áll a háttérben, aminek leginkább genetikai okai vannak. (Egyes fajmacskákban nagyon gyakori jelenség.) Ha kijáró életmódot folytat, sokszor kerülhet olyan helyzetbe, ami a bajusz szálak sérülését okozza. Az sem lehetetlen, hogy a full extrás ellátás ellenére valamilyen anyagból hiányt szenved. Nagyon alaposan kellene utána járni a dolognak, vérvétel, szőrminta vizsgálat, stb..
Hogy a malacok meddig képesek szaporodni, az eléggé változó. A nőstény korát tekintve szerintem nem érdemes kísérletezni. Kétféle megoldás képzelhető el. Az egyik a hím ivartalanítása, amely ma már rutinműtétnek számít. A másik (kicsit kényszermegoldás), hogy a terráriumot kettéválasztja egy ráccsal, amelyen keresztül a malackák látják, érzik, hallják egymást.