1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
Az előzmények alapján úgy tűnik, hogy a fül lekonyulása betegséggel, legyengüléssel kapcsolatos. Ezért azt javaslom, hogy keressék fel az állatorvosukat egy alapos vizsgálat céljából. Jó lenne azt is megkonzultálni a szakemberrel, hogy megfelelő-e az állat táplálása, nem igényel-e vitamin és ásványi anyag kiegészítést. Gyakran nem kideríthető, hogy a fülek konyulása milyen okra vezethető vissza. A fülvégek szőrzetének lenyírása, esetleg a fülek átmeneti felragasztása is segíthet, de lehet, hogy nem lesz tartós az eredmény. Ha kiállítási példányról van szó, akkor ez sajnos hiba. Ha azonban házi kedvencként tartják, akkor úgy gondolom, hogy konyult fülű állatot is lehet úgy szeretni, mint egy álló fülűt.
Az együtt töltött 4 hónapot követően a kutyát ismételten, - sokkal célirányosabban mint korábban !!! - nevelni, szoktatni kellett volna az egyedüllétre. A szeparációs félelem az alábbi módszerek együttes hatása révén kezelhető: • fajnak megfelelő tartási körülmények • szellemi és fizikai igények kielégítése • tanítás, szoktatás • terület leszűkítése • interaktív kutyajáték • étel eldugása • Bach-virág terápia • deszenzibilizáló tréning
Ehetnek. Hozzá kell szoktatni, lehet hogy eleinte nem foglalkoznak vele vagy félnek tőle. Ha nem eszik meg, akkor kiugorhatnak. Először csipeszről vagy döglötten (de frissen) kell megpróbálni.
Pontosítsd kérdésed, mert nem értjük!
Csirkék mellé nem túl szerencsés választás egy vadászkutya. A kutyaiskola valószínűleg ezt nem fogja tudni megoldani, - nem is lehet a feladatuk és a céljuk. Csak a kerítés megerősítésével, a kutya szellemi és fizikai igényeinek maximális kielégítésével, a kutya táplálásának optimatizálásával és egy speciális "anti vadász" tréningsorozattal (klikker-tréning vagy M-F-O-J módszerrel: (Megszakítás – Figyelemfölkeltés – Orientálás – Jutalmazás)) lehet az esetet kezelni. Sajnos a már megtörtént, sikeres vadászélmény a kutyában rendkívül megerősíthette az ösztönös reakciósorozat beindulását.