1791. Akváriumi díszhalak gerincferdülése
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A gerincferdülés viszonylag gyakori betegség az akváriumi halak között. A díszhalaknál megjelenő scoliosis kérdésében a szakirodalomban megjelenő vélemények eltérőek.
A halak az agresszív egyedekkel vívott harcok során, vagy párzási időszakban, valamint az invazív betegségek okozói, paraziták, élősködők által sérülhetnek.
Fertőző betegségeknek hívják azon betegségeket, amelyeket a beteg állatok továbbítanak az egészségeseknek. Ez a cikk az akváriumi halak leggyakoribb és már ismert fertőző és parazitás betegségeit mutatja be.
Mikrobakterioz (Tuberculosis); (Mikobakterioz (TB) - a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr..). Macropodus mikrobakteriozisa (a beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű).
A kutatók megállapítása szerint a madarak képesek megoldani a problémákat éles elméjükkel, és tanulni a példákból, akárcsak a gyerekek.
Az európai baglyok minden fajtája szigorú természetvédelmi védelem alatt áll. Vagyis otthon nem tarthatók. Léteznek olyan, általában kuvik méretű, vagy még kisebb egzotikus bagolyfélék, melyeket a nyugati országokban díszmadárként tartanak, de ezek megvásárlása előtt érdemes a természetvédelmi hatóságoknál megérdeklődni, hogy az adott fajta itthon nem szerepel-e tilalmi listán.
Minél előbb tessék felkeresni egy állatorvost, ahol alapos vizsgálattal eldönthető, hogy mi a baj, és annak megfelelő kezelést kaphat. Sajnos látatlanban erről az esetről nem lehet véleményt mondani
Nem egyértelmű, hogy mire gondol "teleltetés" alatt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a teknős télen, a nyári körülményeket utánozó akvaterráriumba kerül és itt vészeli át a rossz időt. A másik lehetőség, hogy szó szerint telelésbe kezd, és az alacsony hő mérsékleten pihen a teknős tavaszig (hibernáció). Mindkettőnek előnyei és hátrányai is vannak. Az interneten illetve számos szakkönyvben is számos információt találni a megfelelő tartástechnológiáról illetve a teleltetésről.
Kétféle módon teleltethetők királyteknősök. Az egyik valójában nem számít telelésnek, ilyenkor a hűvös idő beállta előtt kell a teknősöket a lakásba bevinni és ott egy akváriumban a nyáron ideális körülményeket megteremteni (megfelelő hőmérséklet, mozgási lehetőség, megvilágítás, táplálék, stb.). A másik lehetőség, ha teknőst szó szerint teleltetjük. Ilyenkor sokkal alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 5-10 fok, de a pontos érték az adott fajtól függ), sekély vízben, nyugodt helyen telel a teknős pár hónapot. Teleltetés előtt érdemes pár napot koplaltani a teknőst, valamint a telelés során rendszeresen ellenőrizni kell őket. Nagyon fontos azonban, hogy csak teljesen egészséges teknősöket szabad teleltetni. Beteg, legyengült állatok esetén nagy a veszélye, hogy a teknős tavasszal nem ébred fel. Ilyenkor a korábban említett, nyári körülményeket kell számukra biztosítani, megfelelő ellátás mellett.
A kacagógerlék egészen kis helyen is képesek már költeni, de javaslom, hogy legalább 0,8-1méter hosszú, 0,5méter széles és 0,6méter magasnál kisebb kalitba ne tegye őket. A kis ketrecben törik a tollazatuk és a mozgáshiány miatt rövidül a várható élettartamuk is.